Tetőződő baj

Tetőződő baj

Munkanélküliségemet a felfázásom, felfázásomat pedig anyám "kedves" szavai teszik még elviselhetetlenebbé. S Eden egyre jobban kötődik hozzám és fordítva. Idézem: "sokszor bele volt már lányokba habarodva, de ennyire még sose csavarta el senki a fejét". Továbbá: "már alig várja az összeköltözést velem". Most mit mondjak, a 3 napos hétvége után én is rettentően el tudnám képzelni együtt. Minden reggel amikor a szemébe nézek azt érzem, hogy nagyon szeretem ezt a srácot. Innentől kezdve már csak ki kell mellette állnom tűzön vizen át. Ha elbukom, valószínűleg nem lesz esélyem a boldogságra, mert ekkora összhang ami köztünk van, rettentő ritka dolog. Bár én azért az eddigi pasiaimra nagy rész egész jól rá tudtam hangolódni, de most érzem először hogy ez kölcsönös lenne, hogy nem kell érte megváltoznom, hogy önmagam maradhatok. Eden az egyik nagyimékat, illetve keresztanyum már maga mellé állította, már csak a vidéki nagyim véleménye kétséges, továbbá, apám véleménye, ami még illeg billeg mint a mérleg hinta. Ha a két nagyi mögénk áll, sokkal könnyebb lesz, azt hiszem legalább is. Tiszta stratégiai játék, úgy mint régen. Csak nem valami jól sakkorozok még mindig, pedig lett volna már rá időm kitanulni a fortélyokat. Nem úgy mint Samantának...

Elmentünk egyik este biliárdozni, Eden én és a haverjai na és Samanta. Mondanom se kellett, míg én szerencsésen birtokolhattam Eden figyelmét, addig a másik két srác figyelmét Samanta teljesen lekötötte. Volt is ebből kisebb feszültség részemről hogy ne fonja be őket a hálójába, mint az összes többi vele szembe jövő pasit. S végül az igaz barátság nevén, nem is forszírozta tovább Eden haverjait. Rettentő ügyesen keveri a kártákat már évek óta, mellette vagyok, de nem tudom leutánozni a bűvész trükkjeit. Minden pasi azt hiszi ő rá jobban odafigyel mint a többire. Hihetetlen hogy csinálja....
Azt hiszem ha Edent nem ismerném és én lettem volna az új tag a bandában, akkor nyusziként kulloghattam volna Samanta árnyékában és Eden észre se vett volna :S A körülmények és a ki mikor hogy találkozik ugye....félelmetes belegondolni, min múlnak emberi sorsok, vagy történések....

Carry

Gondolat felhők

Gondolat felhők

Mint a buborékok úgy kavarognak bennem a gondolatok. Egy kósza álom Edennel és a nem létező gyerekeinkkel, amit megspékel a folyamatos motorozhatnékja. Egy emlék Mr. Big. barátjával való találkozásról: „ Pedig úgy hallottam Mr. Bigről hogy….” sejtettem mi lenne a mondat folytatása, tudtam, hisz éppen arról beszéltem neki és a barátnőjének, hogy biztos valami másik csaj miatt szakított velem. Hiányozhatok neki? Vagyis felírhatom a „vágyakoznak utánam oszlopba”? Nem akartam tudni mit gondol Mr. Big. Olyan nyomokat hagyott bennem, amivel Eden csak mostanság szembesült. Példának okáért, mikor az unoka húga ott aludt az én helyemen vagy két napig. „én helyem”, totálisan abszurd dolog, mióta az én helyem? Egy hónapja mióta rendszeresen nála alszom? Vagy 2 óráig helyre kellett tennem magamban a dolgokat, hogy lenyugodjak, nincs mitől félnem, végtére is nem az ex barátnőjével találkozik és alszik ott. Aztán sikerült találkoznom személyesen is Eden unoka húgával, aranyos csajszi volt. De borzasztó, hogy amint hasonló szituációba kerülök mint akár csak egy évvel ezelőtt, bepánikolok! Valahol persze jogos a múltam miatti izgalom. Azt hiszem…

Aztán jött a 3 napos hosszú hétvége. Edennel rengeteget beszélgettünk, s igen, az eddig elkerülhető exek is szóba kerültek, hisz senki se tudja a múltját elfedni. Ő Mr. Bigről kérdezett bővebben, mert látta, hogy ő volt a legmeghatározóbb elem az első barátomat leszámítva. Én meg Eden Katájáról tudtam meg többet. Kata volt az a lány, akit az egész kollégium meg akart volna húzni, de mivel barátja volt és legfőképpen „hűséges” , ezért senkinek se sikerült. Bár Eden ágyába mégiscsak bemászott már akkor is egy masszázs erejéig. Aztán fogta magát és otthagyta, mert már akkor is a biztos megszokott felé hajlott. Nem volt ez később se máshogy, tavaly augusztusban ismét megtalálta Edent, amikor a férjével már egy pár hónapja külön éltek. Nem kellett sok neki, csak pár beszélgetés, hogy Eden ágyában kössön ki ismét. S mivel a biztost, egy bizonytalanra ismét nem volt mersze lecserélni, így visszatért az anyagi hátteret is biztosító, „már” férjéhez. Pedig ha egy nő már más ágyában köt ki, az nem a férje iránti hú de nagy vágyakozásról tanúskodik, csak pusztán arról, hogy lépne már, de nem meri megtenni. Más ágyába bekerülni az már más tészta!

Emlékszem egyszer ismerkedtem én is Mr. Big háta mögött, egy rettentő aranyos hozzám való fiúval, de mivel még szerelmes voltam Mr. Bigbe ezért az első találkozó után feladtam a dolgot. Mr. Big sose tudta meg, hogy próbáltam elmozdulni mellőle, persze kínomban, mert már akkor se bíztam benne, meg magamban sem hogy sokáig bírom mellette józanon.

De Eden….még mindig úgy beszélt a csajról, hogy ezt leszámítva aranyos csaj, hogy csak szórakozott vele. Én meg nem bírtam tovább és elég részletesen kifejtettem hogy mi a véleményem az ilyen csajokról, s hogy mire képesek.  Ő egy szó nélkül végig hallgatta a monológomat, de nem hinném hogy meggyőztem volna az igazamról. Istenem hány férfival játszadoztam én is, de ilyen művészi szintre sose jutottam el, hogy még ezért szeressenek is…. Aztán belegondoltam egy pillanatig, hogy mi van ha Edennek ő a nagy Ő-je? A gondolat majdnem hogy beteggé tett egy pillanatra. De amikor elmentünk bringázni a hosszú hétvégén, akkor kezdtem igazán megnyugodni.

Leültünk a Római parton egy kis pihenőre, amikor Eden rettentő felszabadult és boldog hangnemben csak ennyit mondott: „ Mindig is ilyen csajra vágyam, de remélni se mertem…” Későbbiekben kifejtette, hogy imádja a vagány belevaló kirándulós lányokat, akik tudnak szeretet adni és kapni, akit tud szeretni és őt is viszont szereti, aki úgy érzi mintha a másik fele lenne. azt hiszem talán itt nyugodhattam meg, hogy nincs semmi baj ezzel a Katás történettel, bár a csaj szerintem még vissza próbál későbbiekben térni még Eden életére, erre a nyakamat merném tenni.

Nyugalmamat és örömömet csak a két hete tartó felfázásom tudta beborúsítani. Így elégé feszülten teltek napjaink, de megpróbáltunk az eluralkodó ösztönökön úrrá lenni, több kevesebb sikerrel.  Ennek egyik leghatásosabb eszköze a pesti nagymamám meglátogatása volt, ami egész jól sikerült. Idézem nagyimat: „ nagyon aranyos srácnak tűnik, normálisnak, rendesnek és sugárzik róla hogy mennyire szeret téged”. És Eden megnyerte az első fordulót. Hétvégén majd a vidéki nagymamámmal kell lecsekkoltatnom :D De nem hinném hogy gond lesz majd J

Összességében boldog vagyok Eden mellett, bár anyám és a munkanélküliség na meg betegeskedésem továbbra se teszi felhőtlenné a kapcsolatunkat, de hát nincs tökéletes élet!

Carry

Vissza a természetbe

Vissza a természetben

A munkanélküli Carry úgy döntött, hasznosan tölti az idejét, így ismét önkéntesként kötöttem ki a fővárosi állatkertben. De fél éves kihagyás után is megismert a biztonsági őr. most vagy valamit nagyon jól vagy nagyon rosszul csináltam ? :D Szóval nagy vígan megyek is a szokásos pozíciómra, s mint ahogy az annó is volt, az első önkéntes napomon, megláttam Edent apukaként. Hát mondom tiszta dezsavű :D Legelső önkéntes napomon meg Mr. Biget véltem anno apukának felfedezni. Ilyen és ehhez hasonló érdekes, ambivalens érzésekkel fogtam neki a kis gyerekek önként terelgetésének. S mint ahogy Eden barátja fogalmazott, na majd kedvet kapok az állatkertben a gyerekekhez. Hát nem sokat tévedett, amikor is a kis Zsombort rám bízta 10 percre a mamája, legszívesebben haza hoztam volna azt a kisfiút. Nyuszi helyett megteszi alapon :D
Amint ezen méláztam még az állatkertből hazafelé menet is, eszembe jutott hogy már lassan 3. napja nem láttam Edent és hiányzik. Aztán meg azt vettem észre, mikor Eden haverjaival lógtam egy kis kerti romkocsmában, hogy rettentően hiányzik Eden. Amint megérkezett, mosolyra kerekedett a szám :D
Itt van EDEN!!! Az érzés, hogy mennyire szeretem Edent az esti elalvásnál és a reggeli kelésnél is csak fokozódott. Szinte el se akartam engedni magam mellől. S talán még egy együtt töltött éjszaka alatt se mondtam ki ilyen sokszor hogy szeretem. De láttam rajta, én is rettenetesen hiányoztam neki, sőt még a bűvös "egyre jobban szeretlek, ahogy megismerlek" is elhangzott a szájából :D most úgy érzem vele szeretném leélni az életem .
Carry fogd vissza magad azért a sok szeretlekkel!!!!

Carry

A családi vizit

A családi vizit

Minden kapcsolatban eljön az a pillanat, mikor szembe kell nézni, a választottunk családjával. Már rá is készültem a tételek nélküli 100 pontos vizsgára. Rosszabb mint az érettségi, amit egyszer leteszel és kész vége, megkapod az igazolást, hogy mégse vagy olyan reménytelenül hülye, mint ahogy azt mindenki gondolta. Nem itt bármikor leronthatod a korábban már jelesre megszerzett jegyeidet is!! A tesztlapok már hetekkel ezelőtt össze lettek állítva, szóval all right, indulhat a játék.

Amikor már a vonat peronon sétálgatva Eden apukáját keresgéltük előjött a vizsga drukk. Szaladgáltak a pillangók, elfogott az enyhe hányinger, s bután bámultam magam elé. Uhh bassza meg, hiába láttam róla már fotót, de meg nem ismerném, ennyit rólam és az arc memóriámról. Na bele a mély vízbe, innen nincs menekvés!!! Aztán egy kedves bácsikát pillantottunk meg kissé komor tekintettel. Na mondom , anyukám most kösd fel a tangád:D  Terminátor féle scan beindult, tűsarok nuku, smink kevéske, öltözködés átlagos, megfelelt :D

A kocsiban állítólag átvettem az úgynevezett Yoyó effektust, vagyis Charlottek nyuszijára jobban hasonlítottam, mint egy élénk kis belevaló csajszira. Megkukultságomat Eden mosolygós szemű mamája tudta kissé enyhíteni, de hát na mégis csak Eden szüleivel vagyok egy fedél alatt. Szóval 24 órás megfigyelés alatt vigyázz Carry mit mondasz! S talán az első benyomással nem is volt baj, viszont mikor a szülők csak egy dolgot szerettek volna tőlem kéni, így első körben:

„ Anyukám, te…. én csak azt az egy dolgot szeretném tőled kérni, hogy Edent beszéld le erről a motoros őrületről. Fiam én nem tudom honnan jött ez neki, de …az egy dolog hogy most elkezdte a jogosítványt, de anyukám, motort ne engedj neki venni.” S mi más mondhattam volna, mint a következőket: „ Hát…én nem szeretném Edent semmiben vissza fogni, mert régebben engem is vissza fogtak sok mindenben. Látom rajta mennyire szeretné…persze nyilván én is féltem…de nem szeretném visszafogni. Na de már ismerem is annyira , hogy mindegy mit mondanék neki, úgyis motorozna.” Éééés már ment is a mínusz pont a kedves barátnőnek :D

Még a java hátra volt!!!  Tartom magam ahhoz, hogy a kutyák és a gyerekek nem hazudnak az embernek, de…. Eden szüleinek kis foxija először félt tőlem, utána kb Edennel foglalkozott csak  és kizárólag, le se csekkolt mint egy normális kutya, na mindegy is egy 0-0 –ban kiegyeztem a kutyussal, s mentünk tova Eden háza felé.  Kissé félve nyitott ajtót, mert hát…kutya van? Eden még sose beszélt a kutyájáról!!! Aztán egy kis szálkás szőrű tacsi féle véreb keveredett elő :D „Vigyázz mert harapott már meg egynehány bokát” Na mondom engem nem fog megharapni, ne izgulj. Nem is harapott meg, de konkrétan le se kakilt. Eden sejhajában volt végig a kutya én mintha ott se lettem volna. Ennyire levegőnek utoljára, Mr. Big mellett éreztem magamat. Próbáltam kutya szalámival magamhoz csalni, de Eden volt neki az alfa és az omega, ismerkedésnek helye nem volt, a gazdi haza tért. Fontosabb volt őt körbe rajongani, mint holmi barátnővel ismerkedni. S ekkor eszembe jutott, hogy biztos ő lehet Eden Peet-je :D Hát ezt nem hiszem el. Ezt az Eden effektust csak a házba érve, az általa készült bútorok tudták bennem megerősíteni. Gyönyörűen kidolgozott ajtók, egy általa készült csodaszép asztal…. Hát mondom nem, ezt nem csinálhatta ő!!!! Nem létezik az, hogy nézek egy buta női sorozatot és a benne lévő dolgok 70-80 %-a stimmel eddig. Mr. Big az érzéketlen seggfej és Eden az ezermester kezű, szüleit hamar bemutató, roppant figyelmes, kutyás pasi :D Ennyi összefüggést már nehéz megemészteni!!!!:D

Miután az államat sikerült vissza helyezni a helyére, átmentünk a fiatalabbik bátyjához.  Azt hiszem a kislány tetszését nem sikerült éppen elsőre elnyernem, mikor alvó időben állítottunk át és fel lett keltve a vendégek miatt:S Na mondom -1 pont a kutyusok után, ha már eddig ott nem szedtem össze… Itt már kezdett rezegni alattam a léc, nem tudom Edennek mennyire tűnt fel, hogy most aztán kezd megdőlni a magamba vetett hitem. Ezt csak az idősebb bátyjánál,  Eden keresztfiának az arckifejezése tetézte, aki  kezébe temetett arcát néha felemelte, majd hangos sóhaj kíséretében össze vissza bólogatott. Eden tényleg becsajozott, vége a világnak :D -1 még egy pont Carry javára.

Mindezen körülményeket, kezdődő felfázásom csak javította :D S szűnni nem akaró krahálásom csak tetézte a bajt. Éppen egészségesen a szószban! Kissé letörve indultunk vissza Eden szüleihez, ahol a bátyja kislánya és kisfia várt minket.  Na mondom gyűjthetem tovább a mínuszokat, hát let’s go, második felvonás indul!

Aztán a második felvonás túl jól sikerült. A gyerekek szép lassan megkedveltek, aztán jött az a vissza nem térő pillanat. Eden és én már hot fáradtan csak feküdtünk a szülők ágyán, gyerekek meg épp rajtunk ugráltak, amikor a kislány befeküdt közém és Eden közé. A kis ravasz simogattatni szerette volna magát, persze mi meg már úgy voltunk ezzel, hogy pont ehhez még van elég energiánk :D Így elkezdtük simizni a kislány pocakját. Aztán egyszer csak ránéztem Edenre és egyre gondoltunk. Mintha….ebben a  pillanatban ő most a mi lányunk lenne. Ebben a pillanatban ért el a tudatomig, hogy Eden milyen jó apa lenne. Az a szeretet ami áradt a szeméből a kislány felé… egy pillanatnyi elmélázás után viszont eszembe jutott, hogy én még egy kicsit fiatal vagyok ehhez, de pár év múlva rettentően el tudnám képzelni, de talán ennél is nagyobb probléma, hogy jelenleg munkanélküli is vagyok….

S még mielőtt jobban elsüllyedtem volna az önsajnálat tengerében, elhesegettem a rossz gondolatokat, s csak a jelenre koncentráltam. Aztán este alvás előtt beszélgettünk Edennel, s minden egyes gondolatot úgy olvastam ki a szeméből ahogy gondolta. Megölelt, s viccesen annyit mondott, hogy nagyon hosszú távú projektnek gondol engem. Amikor rákérdeztem, hogy jól láttam e a szemében amit, akkor csak ennyit mondott: „ Igen jól láttad, ilyenkor érzem azt, hogy igen én már akár most készen állnék rá.” Valami olyasmit válaszoltam rá, hogy abban a pillanatban talán én is késznek éreztem magam, majd megpuszilt és elaludtunk.

Másnap reggel már kicsikét nyugisabban ébredtem fel. tudtam, hogy amitől féltem már nem is olyan félelmetes. Viszont Eden múltja kissé felsejleni látszott. Megnéztünk egy kolis videót, amin az Ő Natashája bukkant fel egy pillanat erejéig. S megállapítottam, hogy egész szép csaj :S Nem véletlen akarhatta az egész koli meghúzni, s mégiscsak Edennek sikerült végül, ha titokban is… Mi lenne ha visszatérne, mint ahogy tavaly nyáron visszatért, mikor még Eden egyedül volt??? Na mondom újból kezdődik nálam a dili, s próbáltam fénysebességgel elűzni a hülyébbnél hülyébb gondolatokat. Bár később mégse bírtam ki hogy Edennek fel ne hozzam a témát. szörnyű egy nőszemély vagyok!!! De Eden mosolygós szemekkel valami olyasmit mondott, hogy rettentően örül neki hogy így alakultak a dolgok és semmit se bánt meg, mármint hogy nem jött össze ezzel az akkori szerelmével, mert így neki most sokkal jobb. s későbbiekben ahogy Eden haverja fogalmazott „ Ennyire beleesve lányba még nem láttam, mint most beléd”. Relax Carry!!!

Összességében egy szép hétvégét zártunk, s most már mindenki tudja ki az a Carry!!! Edenről is megtudtam rengeteg új dolgot… De még mindig nem tudom hogy a szüleim hogy fognak Edennel megbékélni…. Most az én nagyijaimon a sor, hogy ítéletet mondjanak Eden felett:D Mert már nagyon várják az új zsákmányomat:D

Carry