Szuszááá

Szuszááááá

Ma találkoztam  egy nálam 10 évvel idősebb Samantával, aki kétségbeesettségemre rettentő jó gyógyírnek bizonyult. Leültünk forralt borozni és a távkapcsolat rejtelmeiről beszélgettünk. Azt mondta lazítsak, mert ha nem így teszek, olyan dologba döglök bele, amit ha a boldogságomba feccöltem volna, akkor egy kicsit előrébb járnék a saját utamon. Fogtam magam és elelmélkedtem. Na meg azt is mondta, hogy lehet a megszokás hiányzik jobban és hogy minden kapcsolat megszokásra épül. Elsőre felháborodtam, majd elgondolkodtam. Na meg azt is, hogy most nekem szar mert itthon maradtam, viszont fél év múlva nekem lesz jó és ő fogja hasonlóan szarul érezni magát és lesz egyedül. Reális, lehet benne valami.

Mondtam neki, hogy nekem az energia befektetéssel van bajom, ha én ráteszek arra a tetves mérlegre valamit, akkor a másik is legyen szíves kiegyensúlyozni a mérleg túl oldalát, mert különben lebillen róla az a sok cukiság, azt beleesik a pocsolyába. Ha értitek a metaforát…. Fogtam magam és elgondolkoztam, akkor mi nők miért akarunk kapcsolatot??? Azért , hogy ha nincs azért legyünk padlón, ha van akkor meg azért mert már kezd megszokás lenni, vagy kihűlni. Van e egyáltalán ideális kapcsolat, vagy ez is valami városi legenda???? Akkor most, a legendákhoz ragaszkodnánk mi nők???

Na de ,annak aki velem szemben ült, annak ellenére, hogy már három éve egyedül álló, nagy mosoly ül minden egyes találkozásunkkor az arcán, s a mottója a következő: „Minden fejben dől el, ha fejben ott vagy nincs lehetetlen”

Fogtam magam és ezen is elgondolkodtam, volt néhány pimasz kijelentés az utóbbi órákban, de kijózanító.  S rájöttem, ha nem hiányolnám a babusgatást, meg a szexet, akkor lehet tök jól ellennék a barátnőkkel. Brutális felismerés…..:)))) Bár azért leszbikus se szeretnék lenni....csak, mert csalódtam a pasikba vagy ilyesmi:)))

Elmondása szerint szereti a pasikat, csak már annyi rosszat hallott látott, hogy na neki már csak jó párkapcsolata lehet, vagyis gagyira nem megyünk.  Nőiesen: megvesszük a drága márkás cumót, és a gagyi de olcsó és rossz minőségű holmit a polcon hagyjuk a következő vásárlónak.  Görcsölünk a biológiai óránk miatt, közben egy szóban meg tudjuk fogalmazni mit szeretnénk: boldogságot.  S a boldogság néha tényleg egész pici dolgokon múlik: tudok e magamon vagy valakivel együtt nevetni, vagy hagyom besavanyodni magamat, a kis világomba????  Hagyom hogy a magánytól való félelem legyűrjön vagy teszek valamit azért, hogy boldog lehessek?

Ezen gondolkodva elindultam hazafelé, ki be szívtam a levegőt, jó mélyen! Az igazi őszi eső csak úgy áztatta a hajamat, miközben sétáltam haza felé, s úgy éreztem minden lélegzettel könnyebb vagyok.  Gondoltam is magamban, ennyi az egész, pár illat füstölő, egy kis légzés gyakorlat???  Aztán meg az jutott eszembe, hogy legbelül sose nőttem fel igazán, de remélem nem is fogok. Meg az is eszembe jutott, ha meg kell halnom valaha, akkor mosolyogva akarok meghalni, hogy már pedig én semmit se féltem kipróbálni. Márpedig nem hagytam, hogy legyűrjön a félelem.  

S ekkor elhatároztam, ha néha égni is kell tetteink következtében, akkor is felvállalom magam. Igen Rammstein koncertre felveszek egy oda illő pólót, mint a 16 éves tinédzserek.  Ha kell végigbénázom a fitness órákat,  megkóstolom azt a csokit, ami baromi jól néz ki de lehet végül meg se eszem az íze miatt. Vagyis tanulság, élj gyerekként, s nem érzed azt hogy bármiről is le kéne mondanod, amit szeretnél, hisz mindig tanul valami újat az ember. Abból is sokat lehet tanulni, ha csak te állsz ki a színpadra beszélni és megbotlik a nyelved idegességedbe. Volt már ilyen!  De legalább nem fogom ezért a szomszédot irigyelni, mert ő meg meg meri valósítani az álmait. Foglalkozzunk magunkkal , hogy bevonzzuk a megfelelő személyt, s legalább már az elejétől fogva, meg se kell játszani a tökéletes hercegnő szerepét. Kész te ez vagy, fogadjon el ilyennek, amilyen vagy,  vagy álljon ki a sorból, mert csak foglalja a helyet a király elöl!!! Útonállókra meg semmi szüksége az embernek, abból van épp elég nem normális pasi. 

Carry

Okos nő vs. szép nő

OKOS NŐ VS. SZÉP NŐ

Tegnap olvastam egy cikket az indexen. A hír a következő volt:

„Kutatásokkal bizonyították be, hogy a férfiak, ha látnak egy kihívóan öltözködő nőt, akkor nagyságrendekkel butábbnak gondolják, mint valakit, akinek kevésbé mély a dekoltázsa.”

Az nem volt újdonság a dologban, hogy a pasik ha meglátnak egy miniszoknyát, egy nyári ruhácskát vagy egy apró bikinit-és főleg amit ezek nem takarnak- azonnal gúvadt szemeket növesztenek, bamba tekintettel bámulnak ki a fejükből és esetleg egy két nyálcsepp is elcsordul. Na ez a „bunkó kőműves” hozzáállás azért nem mindenkinél ilyen előrehaladt állapotban lelhető fel. Szerencsés esetben a párunk séta közben a strandon csak egy elkalandozó tekintettel méltatja figyelemmel a konkurenciát. Ennyi még rendben is van lányok! Valljuk be, mi is megnézzük magunknak néha a helyes pizzafutár srácot…Tehát szívünk választottjától se várjuk el, hogy „megvakuljon”. Hiszen mindketten HŰSÉGET ígértünk a másiknak nem VAKSÁGOT. Néhány ötletes pasi, ha észre veszi, hogy rajtakaptuk bámészkodás közben ügyesen tud terelni: „Édesem, honnan tudnám, hogy Te mennyire gyönyörű vagy, ha nem nézek meg mást”-ötletes válasz, és értékelendő a bók is amit ügyesen belecsempészett szerelmünk!

„A férfiak egy dekoltázs láttán egyből a szexre gondolnak- vagyis elterelődik a figyelmük a nő belső értékeiről és eszéről.”

Ezt a következtetést az okos kutatók vonták le. De melyik nő ne lenne ezzel tisztában? Hölgyek, figyelem!

Ebből következően érdemes végiggondolni, hogy ha életünk döntő állásinterjújára vagy államvizsgára megyünk, felvegyük-e azt az extra mini fekete szoknyát ami nagyon dögösen áll rajtunk és amitől a pasink egyből megőrül? Nem biztos, hogy ezt a hatást szeretnénk elérni, hiszen nem szexpartnert akarunk, hanem hogy komolyan vegyenek és megkapjuk álmaink állását/azt a pár pluszpontot ami a vizsgánkhoz kell. Szóval tegyük vissza nyugodtan az átlátszó blúzt is a szekrénybe és a mélyen dekoltált hátul semmi felsőt is inkább a péntek esti buliba tartogassuk!

Persze minden okos nő tisztában van azzal is, hogy egy kedves mosoly és egy rafináltan elfedő-inkább sejtető ruha sokkal hatásosabb lehet!

Az öltözködéssel mind-mind célunk van vagy bevallottan vagy sem. Például:

Þ               amikor a  céges buliba úgy kiöltözünk, hogy  a kedves kolléganő, aki folyton kritizál minket belesárguljon az irigységbe

Þ               az edzőterembe se megyünk macinaciba, mert igaz, hogy az kényelmes, de az short amit legutóbb vettünk sokkal jobban áll!

Þ               ha takarítás közben levertük a polcról a kedvesünk  óvodás kori agyagházikóját (amit féltve őrizgetett)- akkor engesztelés képpen abban a fehérneműben várjuk haza amelyiket a legjobban szereti (levenni rólunk…)

És ha már itt tartunk: ki az aki a pasija kedvéért ne vett volna fel valami olyan göncöt amit egyébként eszébe se jutott volna? Egy melltartó ami nagyon jól néz ki, de szörnyen szúr a csipke rajta…, vagy egy szoknya ami annyira rövid, hogy jóformán megmozdulni se mersz benne… Sok mindenre képesek vagyunk, hogy a kiszemelt pasit megszerezzük, és utána meg is tudjuk tartani.

Nemrég voltam egy előadáson, a Corvinuson tartották, bárki bemehetett rá, akit érdekelt. Az előadó (férfi)pszichológus a férfi és női agy működéséről, gondolkodásmódról beszélt. Nagyon jó előadás volt, interaktív kérdés-felelet stílusban, az előadó értette a dolgát és szórakoztatóan mesélt. Természetesen a jelenlévők kérdései leginkább arra irányultak, hogy hogyan lehet működtetni egy kapcsolatot, mi jár a férfi fejében…?

Két dolog ragadt meg bennem leginkább erről az előadásról. Az egyik, hogy amire a férfiak leginkább vágynak egy kapcsolatban az az elismerés, és hogy a nő „felnézzen rájuk”. Vagyis minden nap meg kell dicsérni valamiért életünk párját! Ha elment bevásárolni (rászánja magát, és egyedül ráadásul!), akkor ne úgy reagáljunk, hogy „már megint elfelejtetted a samponomat” hanem „de örülök, hogy elvállaltad, én nem tudtam volna hazacipekedni ezekkel a nehéz csomagokkal” (aztán szaladjunk el gyorsan a sarki boltba samponért csendben). Az első reakció esetében hosszú távon már nem működőképes a csupán a csinos fehérnemű…

A másik dolog, egy szituáció volt, amivel a férfi agy működését magyarázta a pszichológus.

A feleség panaszkodik, hogy nincs ideje magára, a szülés után felkúszott pár kiló amit nem tud leadni stb. A férj erre biztosítja, hogy neki még mindig ő a legszebb a világon, nem számít 1-2 kiló ide vagy oda. Eljön a feleség szülinapja, amikor is kap egy fitness bérletet és egy fogyókúrás szakácskönyvet.

Kedves lányok! Van valaki köztetek aki örülne egy ilyen ajándéknak? Őszintén? Én sem repkednék a boldogságtól egy fogyitabis ajándékcsomagnak a pasimtól…Mit üzen nekünk az ajándék? „Kövér vagy, ideje sportolnod és ne egyél annyit” Mi volt a pasi szándéka az ajándékkal? Megörült, hogy nem kell agyalnia hónapokig egy ajándékon, olyasmit vesz, ami PRAKTIKUS és MEGOLDJA az asszony PROBLÉMÁJÁT.

Tehát Hölgyek! Az okos nő nem arról ismerszik meg, hogy csúnya, garbóban jár meg bokáig érő szoknyában. Nem csak a szépségét használja fegyverként a pasikért vívott harcban, hanem az eszét is! Ha le akarjuk venni a konyhai polcról a legnagyobb edényt, nem az a legegyszerűbb, hogy felállunk a székre! Megkérjük a pasit, hogy vegye le nekünk, mert ő eléri könnyen. A kulcsszó a SEGÍTSÉG! És máris fényes páncélú lovagként tündökölhet, mert megmentette élete párját. Időnként egy két elejtett dicséret, és a férfi FÉRFINAK érezheti magát mellettünk. Hiszen mi is azt szeretjük ha NŐNEK érezhetjük magunkat…. ;)

Charlotte

A szerelem e-mailben érkezik A netes randizás csodái

A szerelem e-mailben érkezik

A netes randizás csodái

Néha irigylem a régi világ donnáit, akik polgári cukrászdákban ismerkedtek, tánciskolába jártak, a frizurájuk midig tökéletes csigákba rendezve kunkorodott és kalapos, sétapálcás gentleman-ek udvaroltak nekik.

Manapság túl sok alternatíva nem adódik az ismerkedésre- tehát egyszer mindenki próbálkozott/ vagy meg fog próbálkozni a netes randizással.

Bevallom őszintén egy időben én is rátévedtem erre az ingoványos talajra. Hallani rossz és jó véleményeket is-nem legenda!- a nővérem így találkozott a élete párjával, most már hites urával…

Az egyik volt barátommal én is társkereső oldalon találkoztam (aztán 2 és fél évig voltunk együtt) de amíg ez a nagy találkozás eljött, volt egy-két leginkább érdekesnek vagy katasztrófálisnak nevezhető randim is.

Az egyik alkalommal egy kedves versike és egy virtuális rózsacsokor vár a társkereső email-boksz-ában. Persze rögtön rávettettem magam a küldő profiloldalára, az adatok és a bemutatkozás lecsekkolása után jött a mélyebb kutatás: hálás köszönet, iwiw és face! J

Az urat, ezután nevezzük csak nemes egyszerűséggel Petőfinek-ugyanis az egyik sok évvel korábban keltezett fényképen úgy mosolyog a kamerába, mint egy múltból e világra tévedt Petőfi Sándor-persze farmerben. Szerencsére a többi fotó azt mutatta, hogy a delikvens kinőtte a fiatal kori bolondságait, és levágatta a bajuszát. Válaszoltam tehát, és egy-két rövid levélváltás után már le is volt vajazva a randi.

Tél volt, december közepe. Munka után találkoztunk, az Oktogonnál várt engem Petőfi, aztán sétáltunk egyet a közeli karácsonyi vásárban, majd teaházas beszélgetés következett. Azt kell, hogy mondjam eddig csillagos 5-ös! Kedves volt, figyelmes, most már igazi virággal lepett meg-bár kicsit félszegnek, tűnt, de ezt az első találkozás izgalmának számlájára írtam. Akadt pár közös téma, kellemesen telt az idő. A randi végén Petőfi újabb találkozót kért, s mivel az első benyomás alapján ígéretesnek tűnt a dolog, beleegyeztem.

A kedves kis üzenetek továbbra is érkeztek az e-mailemre, szerelmes képeslapokkal karöltve. Itt kezdett kissé gyanússá válni a dolog.

A második találkozón moziba mentünk, Almodovar: Megtört ölelések c. filmjét néztük a Puskinban. Kedves mosollyal, csillogó szemmel várt rám a bejáratnál Petőfi és hatalmas csókkal szeretett volna köszönteni, ám sikerült menteni a helyzetet, szóval csak puszi lett belőle…Sajnos elkövettem az a hibát, hogy a sor belseje felé eső székre ültem! A film jó - lett volna, ha nem azzal kell az időmet töltenem közben, hogy megpróbálom leszedni a vállamról az ölelő kezét vagy azon gondolkodnom, hogy hogyan szabadítsam ki az elgémberedett kezemet a kezéből. Ha sikerült kiszabadulnom, azon kaptam magam, hogy elkapta, és újra szorongatja a kezemet. Film közepénél azon voltam, hogy milyen indokkal szökjek ki a teremből és aztán futás haza! De egyrészt érdekelt a film vége-másrészt az egész sort fel kellett volna állítanom.

Végső elkeseredésemben megkértem, hogy engedje el a kezem, mert „én nem vagyok az a kéz fogdosós típus”. Ezt Petőfi bátorításnak vette! Egész közel hajolt a fülemhez és suttogta:

„Akkor milyen típus vagy? Ölelkezős? Csókolózós?” Szerencsére vége lett a filmnek, kint elbúcsúztam tőle, és megkértem, hogy ne találkozzunk többet. „Nálam jobbat érdemelsz” és „Nem szeretnék ennyire komoly kapcsolatot amilyet Te” érvek csak úgy pattogtak le fényes, lovagi páncéljáról. Egészen a metróig jött utánam, ahol az érkező metró mentett meg mikor felugrottam rá. Utána még hosszú-hosszú hónapokig kaptam az sms-eket, e-maileket, holtodiglan-holtomiglan képeslapokat. Hányszor kell visszautasítani egy pasit ahhoz, hogy értsen a szóból?

A következő jelentkező pár hét múlva egy rövid üzenetet írt, miszerint Ő nem a levelezés híve, találkozzunk élőben. A fénykép alapján helyesnek tűnt, az szűkszavú adatlapról nem lehetett sokat megtudni. Amúgy is volt egy szabad délutánom azon a héten, hát megbeszéltünk egy találkát. A helyszín: szintén az Oktogon. (Oda soha többet nem szervezek randit!) Egy közeli, elegáns étterembe mentünk egy italra. István előtt többször is elsétáltam egyébként, mert se közelről se távolról nem hasonlított a fényképére (mire képes a photoshop!) A beszélgetés kínos volt. De annyira, mint soha életemben még semmi. Bármit meséltem arra volt egy totál lehangoló és negatív válasza. És nem csak ízlésbeli kérdésekről volt szó, hanem életfelfogás, a többi emberhez való hozzáállás. Például amikor a háziállatokról volt szó: „szerinte egy kóbor kutyának az a legjobb ha elütik, vagy elaltatják, legalább nem piszkít az utcára!” Ez volt az utolsó csepp. Találkoztatok már ilyen visszataszító emberrel? Jelentkezzen aki igen! Gyorsan lehörpintettem a kávémat és sietős dologra hivatkozva indulni készültem. A következő randi említésére gyorsan tájékoztattam: „ szerintem annyira különbözőek vagyunk, hogy nem érdemes erőltetni a dolgot-másfél óra alatt egy közös érdeklődési kört témát vagy pici pontot se találtunk” A válasz: „Ha járni kezdünk akkor majd lesznek közös témáink, egyébként is majd hozzámcsiszolódsz”

De én nem akarok CSISZOLÓDNI! Menekülőre fogtam a dolgot és hetekig nem mertem a társkereső oldal közelébe se menni. De mikor vettem hozzá a bátorságot megérte: ott várt egy levél a következő 2 és fél évem párjától….

Charlotte

Akkreditált okj Képzés indul

Akkreditált OKJ képzés indul

PASIKÉPZŐ!!! - OKJ-S SZAKKÉPZÉS A képzés célja: ÉLETKÉPES férfiak képzése KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK: Leválni az anyámról (2000 óra) Nem pisilek a WC mellé (100 óra, gyakorlati foglalkozás videó rögzítéssel) A fizetésemet a feleségemnek adom (550 óra) A feleségem nem az anyám (350 óra) FAKULTATÍV TANTÁRGYAK: Konyha - kezdő szint: háztartási gépek: ON (bekapcsolni), OFF (kikapcsolni) Konyha - haladó szint: az első zacskós levesem anélkül, hogy elforralnám az összes vizet A legújabb tudományos felfedezés: a házimunka nem okoz impotenciát szeminárium Alapvető különbségek a szennyeskosár és a padló között (laborgyakorlat)

Az akkreditált szakvizgsát követően, a hallgatóknak biztosítunk nőt, a Kánya Kata társkereső programunk révén. Érdeklődni a pasiképző@notakararok.hu lehet. 

Carry

Ki az az Ő?

Ki az az Ő?

Néha elmerengek azon, hogy jelenleg vajon tényleg a nagy Ő-vel vagyok e, vagy sem. Most mondanám azt , hogy tuti mert szeretem, mindig rajta jár az eszem és 3 év alatt amiket átéltünk már együtt, még mindig úgy gondolom ő kell. Na de mi van akkor, ha a megszokás irányít, vagy a félelem a magánytól, vagy az elérhetetlennek  tűnő személye, vagy tényleg Ő lenne??? Sokan azt mondják, hogy ahogy megláttam, tudtam , Ő az igazi. aztán a másik variáció szerint, ha elveszíted , akkor jössz rá , hogy neked tényleg ő kell. Vagy egyszerűen csak érzed. Volt már olyan kapcsolatom, ahol alig ismertem a srácot és már gondolatban a gyerekeinknek meséltem esti mesét, aztán az évek múlásával úgy ellaposodott bennem a fiú emléke, hogy már csak a pasi striguláknál kerül szóba a neve, pedig, akkor olyan „sorsszerűnek tűnt” a találkozásunk.

Na de most komolyan? A összetalálkozunk vele, akkor rá van írva a homlokára, hogy „Nagy Ő”??? Vagy esetleg ahogy Paulo Coelho írja a Bridában, a bal válla fölött meglátom a fényt, a másik felemnél? Vagy a karjára van varrva XY-é vagyok??? Mi van ha éppen Shreckkel járok szamár háton, csak a varázslat miatt máshogy látom magunkat??? És egyáltalán, miért ő a nagy Ő?

Hát bakker, én megtettem, én rágugliztam, még a wiki pédián is rákerestem „nagy Ő”!!! Mondanom se kell a wikipédia, csak az „agyő nagy Ő” című filmet dobta ki, de semmi definíció. Szóval úgy látszik, szerintem a Nagy Ő-t axióma ként kell kezelni, mint azokat a párhuzamos egyeneseket, amik valahol a végtelenben találkoznak.

A google kicsit hálásabb volt, bár első találatnak a Nagy Ő című tv showt hozta be, másodiknak a femila honlapját: ki lesz a nagy Ő? Nah legnagyobb pechemre, valami jóslásos dolog jött ki, ahol az évszámom megadásával megkaptam a nagy Ő-t:  Shiroku- zöld fa: nyugodt és kiegyensúlyozott párra számíthatok, aki már többször leszületett lélek, s mint valami tanító mester, bevisz az élet sűrejébeJ Hát sokkal előrébb vagyokJ

Aztán jött a következő cikk: 6 egyszerű titok a nagy Ő megtalálásához, hát…izgatottan vártam bele az olvasmányba. És a titkok:

1, nézz szét magad körül!

2, ne játssz játszmákat! – na de nem én szoktam kezdeni, az úgy volt hogy ő megütött én meg vissza ütöttem, tudjátok mint a kis gyerekeknélJ

3, engedd, hogy a partnerek jöjjenek, menjenek! –ebből már kijutott, jó sok pszichopatával találkoztamJ

4, tedd le a „csomagod”! (ne legyenek nagy elvárásaid)- pont hogy EDDIG nem voltak elvárások, aztán hirtelen emeltem a lécen, még mielőtt 70 alá süllyedt volna a delikvensek IQ szintje

5, adj ajándékokat!- ez is pipa, bár minek ha néha a felét se kapja vissza az ember, aztán mérges leszek a másikra, szóval részemről csak mértékkel

6, légy jóba önmagaddal!- hát igen, na ezzel tini korom óta kísérletezek, na de ki fogja nekem 20-on évesen tolerálni a pingvines pulóverem,amit a New Yorker tini osztályán vettem magamnak, mert hát ez is én lennék

Aztán találtam még millió egy nagy Ő-s cikket, de belefáradtam és tulajdonképpen nem is érdekel már a dolog. Lehet rá doktori disszertációt írni, vagy detektort feltalálni erre a célra, de lehet csak hozzá állás kérdése tényleg az egész, ahogy azt egyszer nagyon régen olvastam.  Bár én már próbáltam belelátni emberekbe az igazit, de nem sokáig tudtam magamnak hazudni.

Tanulság: Ne agyaljunk rajta annyit, élvezzük a pillanatot olyannal, aki tényleg szeret minket ,  s mi őt viszont. S idővel talán lecserélhetjük az az Ő betűt egy –NÉ-reJ

Carry

Joy, Cosmo, Glamour- kihallgattuk a férfiakat

Joy, Cosmo, Glamour- kihallgattuk a férfiakat

Divatba jött, hogy egy titkos ügynök, aki véletlen az egyik női újság szerkesztője, valahogy minden héten képes TITOKBAN kihallgatni egy kisebb fiú banda beszélgetését, akik  VÉLETLENÜL mindig pont nőket érdeklő problémákat osztanak meg egymással. Na már most itt sántít egy pár dolog: miért nem éppen az aktuális sport eseményről vagy a nők melléről seggéről társalognak a férfiak? Hogy sikerül minden hónapban kiválasztani egy olyan fiú bandát, aki megmutatja az oroszlán mögött rejtőző kisfiús lelkét???

Szóval valami itt nekem nem kerek!!! Pláne, hogy az írások nagy része happy enddel végződik. Mert féltékenyek, szeretik a nőjüket, el akarják jegyezni csak nem tudják hogyan. Vagyis minden olyan megvan a férfiállatban amire mi vágyunk csak túl szégyellős és inkább a  haverjaival éli ki az érzelmes oldalát. Még most se sántít eléggé a dolog?

Hát nekem volt szerencsém, mint BEÉPÍTETT titkos ügynök kihallgatni két férfi beszélgetését a nőkről. De abban semmi tejszínhabos, rózsaszín romantikáról szó nem esett. A villamoson éppen melóból megfáradva, hazafelé botorkáltam mikor a következő gyöngyszem beszélgetésre lettem figyelmes:

Zs:- Huh, bazzeg úgy fáj a kezem, úgy oda B* annak a srácnak, csak rosszul vittem be neki az ütést.

K:- Az csúnya, de nem tudsz semmit fogni, vagy mid fáj csukló?

Zs:- Nem nem itt, a tenyeremnél. De húúú bazzeg, edzés után, felmentem asszonyhoz….aztán érted kajáltunk is utána. De bazzeg, asszongya nem valami nagy lepedő akrobata, de azé na

K:- Ott van a szeren mi? Tudja mi a csízió, áááh van ennek már rutinja

Zs:- Pedig azt mondta nem sok pasija volt eddig, de áááá sántít

K: - Áhhh nőknél sose lehet tudni bazzeg hogy mi van, felét elmondják felét nem

Zs:- Hát, nőbe ne bízzá meg mert különben…. Áááá. Most van ez a csaj, jó meg minden, de hát kicsit néha nyafogós

K:- Hogy érted?

Zs:- Áááá tudod ez a gügyög neked meg cukiskodik, aztán bazzeg nem bírom!!! Egy 26 éves lány ne gügyörésszen nekem vazzeg.

K:-Jaj ne is mond, attól a falnak tudok menni, mikor piszkál meg baszogat, meg bújjunk össze meg ölelgessem utána. Azt ááá ideig elmegy, de már 1,5 év után tudod, már néha ahhoz sincs kedvem, inkább fogom magam azt bealszok.

Zs:- Jah, hát mi is még csak másfél hónapja járunk a csajjal, szóval még tartjuk a napi kettő átlagot egyelőre.

K:- Amúgy honnan szedted össze a csajt?

Zs: -A netről

K:-De hát ott olyan stikkes csajok vannak…

Zs:- Ja ja de ez egész normális ahhoz képest, aranyos meg normális, jah amúgy 99%-uk tényleg eléggé stikkes azoknak, akik neten vannak. Bár azért ez a csaj se 100-as. Hát tudod most jó lesz meg jó így. Megfogom a kis copfjait az… (éppen imitálja ahogy orálisan kielégítteti magát a csajjal).

Asszem kb itt szállhattam le a villamosról, nem is azért mert nem bírtam tovább, hanem mert tényleg le kellett szállnom, de elég megrázó élmény volt Charles Bukowski a NŐK című könyve mellett, aki nagyon hasonló nézeteket vall. Szóval eléggé lehangoltan konstatáltam, hogy amire mi nők vágyunk, azt megkapjuk a Románából, meg a Cosmo „hiteles” rovatából, hogy milyen is egy igazi férfi. Magyarul arra következtetésre jutottam, hogy romantika= lesz szex. Szerelem? Hát biztos képesek rá a férfiak is, csak kicsit olyannak kell lennie a nőnek mint egy természet fotográfusnak. Ülni csendben a  bokorban, akár évekig, megvárni a megfelelő állatot, azon belül a megfelelő vérmérsékletűt és elejteniJ Vagyis jókor jó időben ott lenniJ Tiszta Tisza virágzás!!!

Carry

Ádám és a Herceg dilemmája

Ádám és a Herceg dilemmája

A blog indításakor, az volt a célunk, hogy már a címben benne legyen a férfi kiválasztásának dilemmája. Ezért is lett a blog címe Ádám és Éva na meg a szőke herceg.

Arra már mindenki rájöhetett, hogy mind a kettőt nem választhatjuk egyszerre, na de mégis melyik kelljen nekünk???

Ádámról röviden annyit lehet tudni, hogy ő az a tipikus pasi, aki nem szeret beszélni az érzelmeiről, nem szereti ha 24 órában csipogsz a fülébe, borsózik a háta, ha meglátja a te női magazinjaidat az asztal csücskében (mert attól retteg, már megint olvastál benne valami olyan cikket, vagy töltöttél ki valami olyan tesztet, amely alapján instabil a kapcsolatotok, és egy egész estés elbeszélgetésre számíthat). Nincs az a nő, aki miatt képes lenne egy hintót és egy fehér lovat berendelni, csak azért hogy úgy kérje meg a nő kezét , ahogyan azt kislány kora óta megálmodta. Szeret a haverokkal eljárni sörözni, s néha igen is igényli a magányt, amikor távol lehet a nőjétől. A foci meccsek közepette, meg számára megszűnik létezni a világ, és csak is kizárólag az aktuális mérkőzés létezik. Imádja a számítógépes játékokat, és képes rajta órák hosszat játszani. A haverok előtt, nem szeret papucsnak látszani, mert nehogy már megmondja neki a barátnője, hogy mi merre hány méter, hisz nem az anyukájaJ

Ha egy nőnek azt mondja véletlenül, hogy szeretlek, akkor vagy részeg, vagy csak a véletlen műve lehet, de már a mennybe érezzük magunkat tőle. S ha rábírjuk mégis csak az elköteleződésre, akkor valamit nagyon tudhatunk, hogy sikerült megfognunk. Általában az ágyban azért  elengedi magát kicsit, hogy megajándékozzon egy kis kényeztetéssel.

Hercegről viszont azt kell tudni, hogy ő az, akiről a nők kislány korukban álmodtak. Aki hazakísér minket, óv véd, kézen fogva andalog velünk és már a leendő közös gyerekeink nevén gondolkodunk. Ő tuti egy éven belül elköteleződne mellettünk, s ha kellene el is tartana minket életünk végéig. Ő az aki néha még bedobál a postaládádba viaszpecséttel lezárt szerelmes leveleket, szív alakú palacsinta tortát süt nekünk Valentin nap alkalmából és néha még ágyba is hozza a reggelinket. Van egy fele királysága is,a mit szíve választottjával megoszt, sőt hagyja hogy berendezd rózsaszín kis kütyükkel. S ő az aki szülinapodra vesz nektek egy félbe törött szívecskét, hogy az egyik fele a szívnek nálad, a másik nála legyen.

Viszont lehet, hogy nem te vagy az első hercegnője!!!! Sőt az is lehet, hogy bizonyos határ után, pont az erényei teszik számodra férfiatlanná, s olyan érzésed van szex közben vele, mintha a plüss maciddal szeretkeznél.

Összehasonlító elemzés

Na már most nekem volt egy-két ilyen herceg személyiségű férfihez szerencsém és hát…. Amit könnyen meg lehet szerezni, csúnya dolog de kevésbé értékeljük. S már a sokadszorra kimondott „szeretlek” is unalmassá válik és hiteltelenné a szájából. Nem tudom ki látta a Sárkány és a papucs című mesét, de ebben a szituációban nagyon ide vág:

Arthur király felesége Ginevra, el akarja csábítani férjét egy bűbájos itallal, mivel már a szexi fehérnemű nem sokat segített. Férjének a lovagi torna sokkal csábítóbbnak tűnt, mint a felesége ostorral és korbáccsal a kezében.. No de a lényeg!!! Merlinnel a varázslóval kevertet egy varázsitalt, hogy Arthur ismét heves szerelemmel viseltessen neje irányába. Na de a bájital szilvás pudingba kell keverni, amit természetesen az ő ura ki nem állhat, így a kész pudingot egy lovagjának ajándékozza Arthur. Természetesen a lovag szeret bele halálosan Ginevrába és nem a saját ura. S a pudinggal mérgezett lovag egy teljes éven keresztül, az őrületbe kergeti Ginevrát. Pedig csinál neki máglyát a vártorony előtt, ajándékokat küld neki, szerenádozik a királynénak, s a fene essen bele, de majd megőrül a kedves lovag rajongásától Ginevra. Hölgyeim!!!Hogy is van ez akkor????

Sőt nekem is volt herceg lelkű pasival dolgom, ami a végén már inkább felbosszantott, mint hogy meggyőzött volna a szerelmével. Amikor például öngyilkos akart lenni az egyik, vagy odasettenkedett a házunk elé a másik, a harmadik meg éveken át ostromolt még önmagával. Olyan is volt, aki viaszpecsétes levelekkel halmozott el, s az egyik igen gyenge pontommal akarta magát a szívembe lopni: a CSOKOLÁDÉVALJ Sőt volt, aki már el akart jegyezni, annak rendje és módja szerint egy izzadt atléta trikóban, NDK susogós naciban és zokni nélkül papucsban, a szobájában, mert hát ennél romantikusabb ugye nincs is.

Viszont mi újság az Ádámokkal???

Velük nagyon nehéznek tűnik az élet. A hagyományos udvarlási szokásokat erősen feledő, de nőket azért kereső férfiak táraságát erősítik. Ha bele döglik se hallasz tőle nagy pátoszi szerelmi vallomásokat, de azért ha baj van általában kisírhatod magad a vállán, ha éppen nem ijed meg a feladattól. Meghódítása anno inpossibe küldetésnek tűnhet, de ha behálóztad, az már a tiéd marad vélhetőleg, nem úgy mint fent említett hercegünk esetében, aki újabb lángolás következtében hajlamos a lelépésre, s új bálvány bálványozására. Szóval Ádám akármennyire is nehéz eset, azt kell hogy mondjam, mégis csak őt kell keresnie a nőknek, vagy valahol mélyen rájuk is vágyunk. Még akkor is, ha vannak olyan sértett lelkű Ádámok, akik néha a szerelem nélküli szexre voksolnak, azoknak is van mélyen érző szívük, csak nem mindegy kinek adják éppen oda.

Szóval hölgyeim epekedésre fel!!! Ha a kiszemelt fiú irányába nincs epekedés, sőt túlságosan elkényeztetnek minket, akkor megette a fene az egészet!!! Mint amikor kinézünk egy tök jó felsőt magunknak, meg is vesszük, de mivel rájövünk hogy nem áll jól nekünk, ezért berakjuk a szekrénybe, rakosgatjuk jobbra meg balra, míg végül vagy elajándékozzuk vagy kidobjuk. Viszont azt a ruhadarabunkat, amiből már az utolsó darabot hoztuk el a boltból és szentül meg vagyunk győződve, hogy jól áll rajtunk, azt féltve őrizgetjük, de azért büszkén viseljük is.  

S egy utolsó megjegyzés, ami mindent visz!!! Barátnőmmel múltkor hosszasan megpróbáltuk összeszedni, hogy miért is akarok a mostani párommal együtt lenni. Felsoroltam millió egy pro és kontra érvet is, ami alapján elvileg logikusan ki lehetne következtetni, hogy igen vagy nem. Aztán a summázás végén megkérdezte a barátnőm, hogy de mégis mit eszel ezen a srácon??? Én csak annyit tudtam erre reagálni, hogy fogalmam sincs, meg nem tudom mondani, konkrétan mit! Erre a következő választ kaptam: „Addig jó, mert ha meg tudnád mondani, hogy pl a kék szemét, akkor már megette a fene.” És tényleg!!!! Ha meg tudnám mondani, hogy a kék szemét szeretem rajta, akkor mindegy majd nemhogy hogy éppen melyik kék szemű sráccal járok.

Tanulság: A mikulásban is hiszünk, míg meg nem tudjuk, hogy a karácsonyi ajándék csak a szülők kedvességén és nem a nem létező Mikulás listáján múlik. Szóval kereshetjük az igazi herceget, ha ott áll mellettünk Ádám, de egy felnőtt nő tudja , hogy az álombeli lovas stopot, megéri egy húsvér autós stopra cserélnie.

Carry

Távkapcsolat előtt

Távkapcsolat előtt

Szép dolog ez a szerelem, de a filmes klisék világában, eléggé kellemetlenül érezhetjük magunkat, ha CSAK nekünk nem úgy alakul a szerelmi életünk, ahogy az a filmekben meg vagyon írva.

Egy nő mit tesz ha, a barátja egyik pillanatban bejelenti, hogy szeretlek, de most elmegyek egy pár évre külföldre??? Lássuk időrendi folyamatában, mi zajlik ilyenkor le egy nőben:

1. Első pillanatban nem tudja felfogni mi a what the fuck történi, mint akit fejbe kólintottak
2. még nem fogta fel de már potyognak a könnyei
3. felfogta és már zokog is
4. nem látja az élet értelmét
5. nem látja a kapcsolat értelmét
6. elkezdi keresni a megoldást
7. depressziós lesz

Aztán mint a mai kapitalista világ, fogyasztói társadalmában élő nő,  elgondolkodok rajta egy pillanatig, hogy megérte- e az idő/ érzelmi befektetés. Aztán eszembe jut egy vicc, amikor egy ember egész életében spórolgat, gyűjtöget, majd 20-30 év múlva egy Las Vegasi casinóban elveri az össze spórolt pénzét, majd a következővel kommentálja: „ Könnyen jött könnyen ment!”  Szóval rossz lapokkal játszottam most, vagy mi van????

A kiborulások után azért még benned van a remény, hogy nem írt alá szerződést, tehát….talán még nem nyargal el a herceg fehér lovon.

Barátnőkkel és ismerősökkel konzultálva az embere egyszer a lehetőségek, máskor pedig a pokol kapujában érezheti magát. Ahány ember létezik a földön, annyi véleményt hallhatnék a távkapcsolatról. Szóval királylányos tanácstalanságomban, megkérdeztem az illetékest, hogy mégis ő mit gondol erről az egészről. Napokig fogalmazgattam a mélyinterjús kérdéseket, mert tudom, hogy csak ötféle választ kaphatok a kérdéseimre: igen, talán, nem, nem tudom, lehetséges. Az ennél bővebb, többszörösen összetett mondatok, az ilyen kínos helyzetekben nem jellemzőkJ A szerelemből szeretsz kérdésre is valami ilyesmi választ kaptam: „Azt hiszem igen”. Tipikus pasi válaszJ

Aztán megint máskor, meg így fogalmazott a távkapcsoltról viccesen: „ Fogjam fel úgy, hogy a királyfi, mint a mesékben, elmegy szerencsét próbálni…” Én meg akkor lógassam addig a hajamat az ablakban, majd ha vissza tér fel tudjon rá mászni??? Különben is ezeknek a meséknek az elején 70%-ban még királylány sehol, azt az út közepén, vagy végén szedik össze és úgy boldogan amíg meg nem halnak!!!  Bár az is tény, hogy a csak még mielőtt meg se ismeri a srácot, már tudja, hogy őt rá kell várnia a mese végéig, mert hát csak egy Igazi, első látásra felismerhető királyfi létezik mindenkinek.

De a valóságban még a királylányok is elmennek szerencsét próbálni, mint a munkahelyükre vagy főiskolára, s út közben találkoznak , na persze nem egyből a herceggel… Több trollal, egy két hobbittal, néhány varanggyal és csak ha szerencséjük van, akkor a fehér lovas pasassal.

Hogy hogy alakul a történet vége, az persze rajtad és a hercegeden múlik. Ha a kiutazás előtt vagy után, már nem azon jár az agya, hogy majd hogy tartjátok galamb postán a kapcsolatot, akkor valószínű, hogy tovább várhatsz, DE már másra a torony tetején. Ha néha azért, tervezi a haza nyargalást messzi földről, akkor még van esély a világra szóló lakodalomra is.

Carry

Fuss ha kedves az életed

Fuss ha kedves az életed, pasik akitől nem tudsz megszabadulni

Volt már pár ilyennel dolgom, szóval már egyenesen szakértőnek érzem magam a témában.  Ha jársz vele azért, ha nem akkor meg azért, mint egy büszke hím, legszívesebben leütne és a hajadnál fogva ráncigálna be a barlangjába. De hát ez már olyan őskori dolog, szóval marad a heves udvarás.

Ilyenkor jönnek a „te vagy életem nője”, meg a „nálad szebb, jobb ügyesebb és okosabb a földön nem is létezik”. Még néha talán el is hisszük, mert jót tesz az önbecsülésünknek, hogy jé, mi mindenre képes ÉRTEM ez a pasi…Amikor viszont már kezd kellemetlen lenni, esetleg válaszút elé állít az egyed, akkor jönnek a bajok.

Már épp emelgeti a lábát a bokád körül, hogy megjelölje a területét, amikor te hasba vágod azzal a ténnyel, hogy cuki vagy de sorry nem te vagy az esetem.  Ilyenkor jön a sírás, könyörgés, vagy egyéb esetekben öngyilkossággal való fenyegetés.

Szóval elkezd hívogatni, meg nagy tábla csokikkal, virágokkal bombáz és ha nem fogadod el akkor megsérted, viszont ha elfogadod és nem történik semmi érdemleges egy puszin kívül , akkor meg te vagy a legnagyobb lotyó a földön. Na de nézzünk tipikus „fuss sztorikat”

Volt középiskolában egy srác, aki vagyon vadul udvarolt nekem, de kezdetben semmit se sejtettem az egészből.  Egyik nap nagyanyámék megjegyezték, hogy az utcasarkon áll minden este egy fickó és a házat lesi. Odáig fajult az eset, hogy már kutyával ki be közlekedtek estefelé az utcában. Aztán egy este levél pottyant  a postaládába. Egy titkos imádó!!! J Milyen izgi. Aztán megfordítottam a borítékot, szivecske szivecskét követett és viaszos pecséttel volt leragasztva a boríték. Na csak nem valami herceg költözött errefelé és a kastélyból nyomott nekem egy galamb postátJ  Kinyitottam és egy szerelmes vers volt benne. Na mondom magamban, ez aztán megadja a módját. Attól a naptól fogva izgatottan vártam a leveleket és már el is képzeltem, hogy biztos az a srác lehet az, aki nekem annyira bejön az osztályból, de édes tőleJ

Egy hétig minden áldott este ott csücsült este a boríték a postaládában, mindig gondosan viasszal lecsepegtetve, csak a levelek egyre nyálasabbak lettek. Mondom aranyos, meg minden, de már kicsit kezd sok lenni talán. Szemét módon minden este felolvasó estet tartottam a szüleimnek, akik halálra kacagták magukat ezen a szerelmes ficsúron.

Aztán eljött a hét utolsó napja, péntek. Akkor már két levél csücsült a posta ládában. A második levélben egy titkos randevúra invitált, egy bevásárló központba, hogy felfedje kilétét.  Persze e jeles szombati napra kipuccoltam magam, mert mi van ha az a srác az akiért annyira oda meg vissza vagyok már egy ideje.

De legnagyobb meglepetésemre, az egyik legjobb fiú haverom állt ott a bevásárló közepén egy óriási plüss állattal és várt rám. Hát én, mondanom se kell lefagytam és próbáltam kultúráltan elsimítani az esetet, de a srác hajthatatlan volt. Azt mondta, ha MÉG TÖBB IDŐT töltünk együtt majd jó lesz nekünk együtt.  Hát, gondoltam magamban, a kávé ízú fagyit se szeretem, nyalogathatom napestig, abból nem lesz  kekszes csokis.  Szóval, abban maradtunk, hogy felejtsül el ami történt.

Ennek ellenére, csak csak találtam időről időre, 5-6 tábla csokit a táskámba dugdosva, meg szerelmes leveleket a töri könyvemben, amiről így persze az egész osztály tudomást is szerzett.  Aztán eljött a nyár, és továbbra se tudta visszafojtani  szerelemtől lázas szívét, így egyik héten mikor nagymamámnál nyaraltam, felhívott telefonon a keletiből, hogy 1 órán belül lent lesz. A nevetés és a félelem egyszerre kapott el, hisz én éppen aznap randit szerveztem magamnak egy ottani sráccal. Természetesen ezek sikeresen összetalálkoztak és csak rajtam múlott, hogy ne legyen ott vérfürdő.  Még egy rokonunk  szóvá is tette, hogy milyen ügyes vagyok, hogy két fiút így egy tető alá tudtam hozni. Aztán mivel ezt a srácok előtt fejtette éppen ki ez az érzékletes rokonom, ezért nem tudtam büszke legyek rá vagy süllyedjek el.

Aztán az utolsó próbálkozás jogán, még küldött nekem a nagymamámhoz egy szívhez szóló levelet, hogy mit akart nekem elmondani amikor lent volt, és hogy nem gondoltam e meg magam.  Akárhogy is sajnáltam a srácot, de meg kellett mondanom neki az igazat, hogy nem változott részemről semmi, s ennek hatására, vadul elkezdett másnak udvarolni. Szóval, ha utánam minden héten másba volt szerelmes, akkor nem tudom hogy ezt a fél évig tartó rajongását hova tegyem. Vagy csak féltékennyé akart volna tenni???

Még szerencsétlen egyszer a konditeremben is megküzdött egy rögtönzött lovagi torna keretein belül egy másik sráccal a kegyeimért és én mégis a vesztesnek ítéltem meg a selyem kendőt. Érzem, hogy én ronthattam el a nők terén, de hát nem vagyok én Teréz anya, hogy mindenkit a szárnyaim alá vegyek.

Egy másik sztori is eszembe jutott a cikk címével kapcsolatban, ami egy ominózus neten randi esett meg velem. A sráccal először találkoztam életemben, de az már olyan vad késztetést érzett, arra, ha már egy nő találkozni akart vele, akkor holtomiglan holtodiglan. A randi 90 %-ában a kezem után nyúlkált, pontosan úgy mint azokban a zombis filmekben, illetve beszélt CSAK MAGÁRÓL. Hogy én ki vagyok meg mi vagyok az végtére is nem lényeges. Gálánsan meghívott egy közös üveg kólára, majd a Margit szigeten minden áron közvetlen mellém akart ülni egy padon, mindegy mennyire ellenkeztem. Testbeszédem teljesen elzárkózó volt a dolog elöl, de ő meg nem tudom mit hitt, hogy szégyenlős vagyok vagy mi a szösz. A randi végén meg csókot akart volna adni, ami elől egy mátrixos hanyatlással válaszoltam. Aztán még aznap telefonon mondtam neki, hogy ne haragudjon de nem működne a kapcsolatunk. Még vagy egy hétig bombázott mailekkel, hogy nem adtam elég esélyt ennek a kapcsolatban. Mi vagyok én esély egyenlőségi miniszter???? Ha valakinek én nem jövök, be akkor majd lesz más akinek meg igen.

De hát lássuk be Teréz anya már meghalt és őt is kötötte a szüzességi fogadalma, én meg nem vagyok olyan adakozó szellemű, hogy a saját boldogságom más boldogságára pocsékoljam. Csúnya kifejezés, de akinek nem tudsz szívesen adni, annak inkább ne adj semmit!! Mert még a szemére veted a dolgot.

Tanulság: szégyen a futás de hasznos. viszont ha a egy varangy ugrál rajtad, aki egyfolytában oda tartja a csókos képét, akkor a következő kastélyig vissza se nézzJ

Carry

A vonzás törvényei

A vonzás törvényei

Közkeletű meglátás, hogy a nő minden pasiban az apját keresi. Ez első hallása kicsi Oidipusz-komplexus gyanúsan hangzik.

Gondolom ismeritek a herceg történetét, aki megölte az apját tévedésből és feleségül vette az anyját…

Persze nem kell mindezt véresen komolyan venni! De saját tapasztalatból mondom, kezdek ráébredni, hogy mégis van ebben valami.

Lehet, hogy ez egy arcvonás lesz. Lehet, hogy ugyan úgy csavarják ki a teafiltert. De akár egy gesztus is hasonlíthat.

Þ     Az első pasimra visszagondolva nem jut eszembe semmi- akkoriban még nem elmélkedtem ilyesmin, mostanra pedig már nem emlékszem az apró részletekre.

Þ     Aztán jött Tamás, akit már említettem. Nos Ő ugyan olyan megszállottsággal gyűjtötte a filmeket mint Apum.

Þ     A következő kapcsolatom Gyurival elég hosszú volt. Itt az érdeklődési terület egyezett: szintén építész-mérnök volt. (legalábbis annak tanult)

Þ     Ugorjunk egy pár évet a mostani szív-szerelmemhez. Nála jöttem rá erre a nagy igazságra, és utána kezdtem elemezgetni, hogy bizonyítható-e az elmélet. Apró gesztusokról van szó. Ahogy elhúzza a száját mikor nem ért egyet valamivel, ahogy a lakásban ezermesterkedik vagy ahogy a kanapén elheveredik tv nézés közben.

A következő ide vonatkozó népi megfigyelésen alapuló bölcsesség, hogy mindig azonos típusba tartozó férfi egyedeket választjuk. Ezzel teljes mértékben egyet értek.

Ha az a típus, akit „nekünk osztottak az égiek” feltűnik, genetikusan belénk van táplálva, hogy 100 km-es körzetbe kiszúrjuk a tömegben. (hátszélben, ködben, vak sötétben is akár)

A gond csak az, amikor a belső detektorunk nem a tökéletes, nagybetűs FÉRFIra van kalibrálva, hanem valami lúzerre.

Þ     Egy ismerősöm, bárhol járjon, színházban, étteremben, parkban, külföldi nyaraláson, csak olyan pasikat tud összeszedni akik már ültek börtönben, vagy legalábbis voltak már összeütközésben a törvénnyel.

Þ     Egy másik barátnőm azokat a hősszerelmes lovagokat választja rendszeresen, akik szakításkor öngyilkossággal fenyegetőznek, mert nem látják értelmét az életüknek ezek után.

Þ     Egy másik barátnőm a művészlelkekre bukik. Ezek a művészlelkek a meg nem értett zseni kategóriába tartoznak és az egójuk miatt nem nagyon szokott hely lenni az életükben egy nőnek.

Þ     Az én típusom a magas, diplomás sportember. A kapcsolataim között volt már tájfutó, kenus  és fallabda-man.

Gondoljátok csak végig! Biztos találtok egy közös pontot a pasijaitok között!

Szoktuk mondani, hogy „XY nem az én típusom” Ilyenkor ezt a külsejére értjük. Valljuk csak be magunknak, első körben igenis a külsőt és a kisugárzást figyeljük meg. Az persze változó, hogy ki mit néz meg a legjobba: a szemét? a kezét? a fenekét? Vagy valami mást az altájon…?

Ki lehet lépni valahogy az ördögi körből? Hogy ne essünk bele ugyan abba a hibába újra meg újra?

Először is: nem a másikat kell hibáztatnunk azért amiért olyan amilyen. Például betegesen hallgat a lánytestvére véleményére mindenben, és velünk szemben mindig csak neki lehet igaza! Alapvetően a mi választásunkkal van a baj… Háát, ebben az esetben ne kezdjünk ki olyannal akinek lánytestvére van!

Az én kapcsolataim is rendszerint egyforma forgatókönyv szerint zajlottak: dúl a láv 1 évig, 2-ig, aztán eltűnik a pasi, mint az a bizonyos szürke szamár.

A mostani párom orvos, és egyáltalán nem sportol. Jobban szeret olvasni vagy étterembe járni. Nem tudom, hogy sikerült-e kilépnem a saját ördögi körömből, majd a jövő eldönti!

Charlotte