„A szépségért meg kell szenvedni”

„A szépségért meg kell szenvedni”

Anyum egyik este azzal az örömteli hírrel fogadott este, hogy a patikájuk környékén dolgozó, hölggyel randit szervezett le nekem. Szóval szombaton legyek itthon mert jön és pont. Sejtettem mire megy ki a játék,  „valami olyan dologra ami fájni fog”! Az évek során már megtanulhattam, empirikus tapasztalatok alapján, hogy anyám szerint „csak az lehet eléggé hatásos, amely kellően fáj”.  S mivel én még eladó sorban lévő lány vagyok, a narancsbőröm  pedig már nem narancs, hanem szabályosan Grand Canyon barázdájú , ezért már 3-4 év témája, hogy neked azzal valamit kell csinálnod, mert hát hogy néz ki, egy dombor nyomott atlasz térképpel a hátsómon. Nyilván a csoki, chips cola kombó se tett jót a body-mnak, pláne fürdőruhában, szóval nem volt semmi boy’s  look it this bodyJ De hát azt azért igazán nem gondoltam, hogy a teljes passiót kompletten át fogom élni 2-2,5 óra alatt.

Szóval a megbeszélt időpontban otthon vártam a masszőrnénit, mint a messiást, aki majd „feltuningol. Első körben egy „könnyed, de mégis mélyreható masszázzsal kezdtük”, ugye érezzük kedves hölgyek a logikai bukfencet. Ez pont ugyan olyan mint, a „fájdalommentes végleges szőrtelenítés”( ez egy következő szösszenet témája lesz, de annyit elárulhatok előre a kedves olvasónak, hogy abban aztán semmi fájdalom mentes nem volt).  A könnyed masszás alatt elszorítottam a masszázs asztal tartópilléreit, s hiába nem szoktam karra gyúrni de Hulk Hogan erejét megszégyenítően majdnem hogy elferdítettem a fémpillért. Tény hogy a nyakamon tengerész csomók voltak, de azt nem gondoltam, hogy most azonnal neki esünk az összes  F G pontomnak (vagyis  minden fájdalom Funcking G pontjának) . Szóval tűrtem és szorítottam, közben mondta a masszőr: „ Ha nagyon fáj vagy pihenni akarok, szóljak”

De hát most mondjam azt, 2 perc után, hogy köszi, már letéptem a paplan csücskét, elég volt!? J Próbáltam helyette piszkosul koncentrálni, hogy melyik csakrám milyen állapotban van, meg hol van akadály az energia áramlásomban, de nem igazán ment a feladat. Közben megtudtam, hogy a testemen érezni lehet, hogy valami lelki zűr van a nyakam körül, azért a csomók. Meg azt is hogy az egyik vállam sokkal erősebb, mint a másik és hogy ez a deformitás, meg valami testtartás beli problémából eredhet. Aztán 10 perc gondolkodás után és 20 „túl fogom élni” jelige után rájöttem hogy a női táskáimat mindig is jobb oldalamon hordom, mellékesen megjegyezve, bármikori menetfelszereléssel együtt, egy esetleges harmadik világháború kitörése esetén..  Most, hogy már felkutattuk az összes „erogén zónám” , gondoltam ennél már csak jobb lehetJ

Na hát elérkeztünk a lábmasszázshoz, ami kivételesen egész kellemes volt, tehát volt 5 percem felkészülni egy      körülbelül kipihenni az elmúlt 30-45 percet. Na de csak most jön a hab a tortára.

Chilli krém illó olaj, vagy mi a szösz. Szerintem aki már volt ilyen kezelésen tovább nem is olvassa az én „Bűn és bűnhődés”-es sztorimat, nesze neked minden napi csoki evés. Első körben a hátamat kenték be ezzel a chillis cuccal, még so so kis melegséget kezdtem érezni a testemen (jelzem a bejárati ajtó környékén, kellemes melegségről és nem disznó perzselésről szólt a fáma). Aztán a lábam is végig be lett kenve, na aztán a hátamra lettem fordítva, meg letakarva ki pokróccal hogy a szauna hatás érvényesülhessen. Hát, most már tel tudom képzelni mit élhet át egy 80 %-os égésis sérült. úgy éreztem magamat, mint sült krumpli a fritőzben. Hirtelen egy Japán kísérleti labor kínai foglyaként éreztem magam, mint azokban a II. világháborús filmekben, ahol kiderült hogy nem csak a nácik szerettek „Fűrészeset” játszani. Rettentően elkezdett perzselni, az ellazulási szakaszban a popsim a hátam, a lábam…. a fejemet leszámítva minden. Bár amikor a végén kaptam a fejmasszázst, nem tudtam még mi jöhet ezek után. Képzelhetitek, hogy úgy néztem a masszőr nőre, mint Szent István királyra Vazul mikor megvakítatta, de aztán kiderült, hogy az arcomra már csak valami levendulás illóolajat kapok, mert hát na. De annyira égetett a testem minden porcikája, hogy 10 perc alatt kárba veszhetett másfél óra masszázs munkája, úgy begörcsöltek az izmaim, s már majdnem teljesen kifordultam magamból, mint az ördögűzőben a megszállott kiscsaj. Anyán persze közben haza érkezett és mondta hogy mennyire szánalmas vagyok, hogy nem tudok egy ilyen picike fájdalommal járó kezelést elviselni (jelzem ő még nem próbálta). Amikor meg azzal hozakodtam elő, hogy na feküdjön csak a helyemre kipróbálni, akkor elhangzott az általános mondat: „nekem már úgy is mindegy”. Hát persze, ő mondjuk még 25 évvel ezelőtt kelt el, a csoki feltalálása után, de még a cukros üdítők előtt. akkoriban még nem fedezték fel a narancsbőrt, pláne nem voltak ekkora narancs vidékek, mint a mai nők popsiján. De visszatérve…. Én meg próbáltam a szexy and I know itt alapján elviselni a fájdalmakat. Próbáltam de nem ment, ezért kis vizes kendővel le is töröltünk a cuccból egy kicsit.

A masszőr sajnálta, hogy az az élménycsomag maradt most meg benne, hogy hát  ez rohadtul fáj, de majd a „következőnél” már hozzá szokok. Aham…..mhhhh, lesz következő?

ui: A masszázst követő órákban még egy komplett utólagos „légút tisztítást” is végeztem magamon,amikor elfelejtettem hogy a kézfejem is be lett ezzel a cuccal kenve,  szóval  végül nem csak hogy az orrjárataimat is kitisztítottam mint azok a brutális menta szippancsok, hanem jutott szerencsére a számba és természetesen a szemembe is egy kicsi, nehogy kimaradjanak a méregtelenítésből.

Az éjszakát még végig izzadtam mint egy influenzás, mivel a néni azt tanácsolta, ha lehet ne zuhanyozzak le este. Azt meg már nem sejtettem, hogy a fagyi vissza fog nyalni másnap a kondi teremben. Ugyanis a „búvár ruhámban” (olyan cellulitisz nadrág, amely alatt izzadsz mint a ló), hirtelen melegséget éreztem, de az már inkább emlékeztetett egy kellemetlen szexbalesetre a tűzhelyen, mint egy csendes nyári nap sugaraira. 10 perc futást követően meg csak úgy lángolt a hátsóm. S úgy futottam ki az öltözőbe, mint akinek kijött az aranyere. 100 km/h sebességgel téptem le magamról a nadrágot. Kérdem én, kelendőbb leszek én ettől??? Rajtam kívül észre fogja még valaki venni az esetleges változást? Vagy csak ismételten a kozmetikai kísérletek X-edik számú alanya lehettem?

Carry