A bukás

A bukás

Tegnap dél körül a főnököm jelezte hogy munkaidő végén látni akar. Már ekkor tudtam miről van szó, ki fognak rúgni!!! Önbeteljesítő jóslatom délután 5 magasságában be is igazolódott. De legalább a gerincem a helyén van még!! Higgadtan nyugodtan meg tudtam tárgyalni a főnökömmel, semmi hiszti vagy kiborulás.
Hazafelé felhívtam Charlotte-ot akivel megittuk a munkanélküliek bánat sörét, s elméláztunk az élet "szépségein".
Aztán anyám tartott egy kisebb hegyi beszédet, mondhatni egy 1 órás rögtönzött élet tanács adást. Amit energiátlanul az ágyamon fekve hallgattam végig. S a végén mint aki jól végezte dolgát, lezúzott a földszintre. VÉGRE!!! De az hogy hogy érzed magad, az fel se vetődött benne hogy megkérdezze.
Aztán hánykolódva aludtam egész éjjel.Hova tovább??? Vajon mutternak igaza van? Jó egy pár dologban oké, de Edent nem is ismeri!!! Miért nem tud beletörődni hogy nem a Brad Pittre hasonlító sráccal járok? S a munkahely kérdés...hova tovább!!!???
Most érzem úgy hogy kell eltörni az a  mécses, s képes leszek újra sírva enyhíteni a fájdalmon. Kezd elfogyni a rendíthetetlen erőm...

Carry

Carry egy felhőtlenül boldog pillanata

Carry egy felhőtlenül boldog pillanata

TegnapEdennél aludtam ismét, de a szokásossal ellentétben én előbb nála voltam, mint ahogy ő azt gondolta. Mire hazaért már szorgosan készült a vacsora, s csak ennyit szólt : "engem még sose várt lány vacsorával". A kis drága :D Aztán Eden én s a lakótársa, egy kis család módjára megvacsoráztunk.
Nem tudom hogy a családiasra sikeredett vacsora, vagy egyéb dolog az oka, de azt álmodtam, hogy Eden felkel a síró gyerekünkhöz, amíg én TERHESEN fekszem az ágyban. Hát mit ne mondjak érdekes egy álom, de álmomban minden szép jó és olyan természetes volt.
Aztán felébredtem és ott feküdt mellettem, egyszerűen csak jó volt ránézni. Majd szokás szerint elkezdtem puszilgatni amire pechére felkelt 5 óra magasságában. Nyilván utána már egyikünk se tudott aludni csak ölelgettük és simogattuk egymást meghitten és én arra gondoltam, hogy bár csak ne kéne felkelni.
Azt hiszem tényleg kell nekem ez a srác. Nem csak úgy hobbiból, már máskor is éreztem ezt az érzést, de egyre határozottabban mellette öregednék meg a legszívesebben. S félve de szóba jött a nők s pasik legnagyobb dilemmája: kivel volt eddig a legjobb a szex?
Félve de mégis tökösen bevállaltam, hogy én fejtem ki erről első körben a véleményemet. "Nekem vele eddig a legjobb" - figyel rám, és rettentően érzéki!!! Nem csak mint pl Mr. Big elnyúlik a nagy ágyon mint egy görög istenség, mondván készen állok :D Szóval eddig nyilván Mr. Big volt a nyerő, de hát VAN JOBB, határozottan sokkal jobb :D Ékes bizonyítéka ez annak h a szépfiúk semmit se tudnak a nőkről, se a lelkükről, se az anatómiájukról :D
Na de remegve vártam vissza a reakciókat Edentől!!! S mivel ő is érdekesen van összerakva mint én, a következő választ kaptam: " hát tudom az én véleményem kevésbé mérvadó, mert kevés lánnyal volt dolgom, de te vagy nekem a legjobb és a leg hozzám illőbb. Mellesleg imádom az illatodat, más lánynak nem volt sose ilyen jó illata. Ezt speciel én is így gondolom, egy pasimat se akartam ennyire sokszor ölelgetni, főleg a nyakánál, mint őt. :)

Carry nagyon jól döntött!!! :D És szereti ezt a srácot!:D

Carry

Az élet szXros oldala

Az élet szXros oldala

Happiness meg miegyéb, az  élet nem móka és kacagás, néha inkább kőkemény horror, máskor egy szomorú dráma, vagy egy szarkasztikus vígjáték.
Jelenleg az életemet nem tudom melyik kategóriába sorolnám, mert nagyon váltakoznak a műfajok. Ha Edennel vagyok akkor a komikumtól, a szerelmes erotikus kategóriákon belül bármi. Ha a barátnőkkel beszélgetek, akkor dráma és intrika, ha pedig hazamegyek akkor paranormal activiti van néha :D
A melóhelyen folyton ott lebeg a kés a fejem felett s még mielőtt valaki a bárdjával kupán vágna, jó lenne a giotin alól kimászni.
Manapság elgondolkodtam azon, hogy a boldogság az vajon mi? Egy illékony illó olaj féle, aminek 10 percig érzed az illatát, de kemény pénzen megvetted, mondván órákon át érezni fogod kellemes hatását??? Azt tudom hogy bánat nélkül öröm sincs, de azt már nem gondoltam ha felnövök ennyire bonyolult lesz az élet.Vajon mikor pihenhetek meg ebben a tébolyban? Miért kell mindennek yolan bonyolultnak lennie? 
Összességében Carrynek most fogalma sincs hova tovább és hogy alakul majd az élete, csak azt tudja ez valaminek az átmenete és már szívesen kiszállna ebből az átmeneti tébolyból.


Carry

Prága....te csodás II.

Prága....te csodás II.

Ahogy az lenni szokott, az utazás többnyire megerősít egy kapcsolatot. Ez történt velem és Edennel is. A közös élmények ugye....Na de miylen kapcsolat erősítő tényezők történtek, próbálom őket kronológiai sorrendben felidézni:
Először is ott volt, a "veled akarok élni" című kijelentése, amit úgy éjfél körül nyögött be az első prágai éjszakánkon. Ezek olyan súlyos szavak voltak, hogy egy pillanatra megdermedtem, hogy valaki ennyire kötődni akar már most hozzám. Basszus Mr. Big sose mondott még hasonlót sem, ő nem ígérte még azt sem hogy másnap együtt leszünk e vagy sem. Eden meg már 1 hónap után velem akarja leélni az életét???
Ezen súlyos szavak elhangzását követően a nagy sétákban megfáradva, édes kettesben egy meki alaksorában találtuk magunkat, ahol rossz kislány módjára elkezdtem Edent felcsigázni. Első körben még csak a számba vett jégkockával játszadoztam csókolózás közben, amit meghozta eredményét. Attól meg már aztán teljesen kikészült, mikor a következő jégkockát a számba véve, végigcsókoltam a nyakát. A mellettünk lévő asztalnál lévő fiatal pár megbotránkozva figyelte a történéseket, s bár Edennel nem tudtuk egyből elhagyni a tett helyszínét, de megfigyeléseink alapján többen kedvet kaptak a dologhoz :D
Ezt a pillanatot már csak az múlta felül, amikor Eden elveit megtörve berángattam a legközelebbi Erotic City nevezetű szex shopba. Nem is fájt, talán még élvezte is a látogatást :D
S hogy a végére hagyjak egy kis romantikát na meg drámát.... Elmentünk a prágai vidámparkba, ahol első körben kéz a kézben romantikázva sétálgattunk, de a romantikát hamar megtörte az első utunkba kerülő körhinta. Ugyanis földet érést követően kivert a víz, annyira erős hányinger fogott el. S a bajt csak tetőzte, hogy közben Eden folyamatosan röhögött rajtam. Na persze mikor látta nagy a baj, akkor már hősiesen simogatott és ölelgetett, mint egy lovag. Tanulság: betegen nem megyünk vidámparkba!!! Mert hát ugye bár csütörtökön utaztunk Prágában előtte lévő hét vasárnapján meg éppen lázasan kóboroltam Edennel Budapest utcáin. Szóval nem sok időm volt kiheverni a vírusos kort. Az meg már csak hab a tortán, hogy betegen úgy szaladgáltam Prága utcáin mint egy igazi rossz gyerek. Eden meg mint jó óvóbácsi  nem győzött szemmel tartani:D Szegény....még csak most kezdi megérteni mire vállalkozott velem...:D

Carry

Prága...te csodás I.

Prága...te csodás I.

Nincs is annál romantikusabb mint amikor a kedveseddel elutazol egy másik ország másik fővárosába és romantikusan andalogtok kéz a kézben a festőien szép óvárosi részben. Na ha kettesben vagytok:) Esetemben ez egy édes 4-esben merült ki. A sztorihoz hozzá tartozik, hogy tulajdonképpen mi csapódtunk hozzájuk, Eden két haverjához. Szóval édes 4-esben nekivágtunk az útnak.... S hirtelen eszembe jutott Mr. Big és az ő két srác haverja, mert nem ez az első eset hogy egyszem lányként 3 fiú társaságában nyaralok :D Akinek bejött az élet ugye...
Na a szállásunkat elfoglalva, már adott is volt a helyi pub, ahol megfáradt tagjainkat egy korsó sör mellett, megkordult gyomrunkat pedig egy nagy csülök társaságában csillapítottuk. Már akkor lehetett látni, hogy ez a kirándulás biza emlékezetes lesz, s jó társaságba kerültem :D
Eden s én még mindig szokjuk az együtt fogalmát mások előtt. S nekem ismét problémát jelentett a 4 napban, a vékony határ megtalálása a jó fej csaj és a bántó csaj között. Ugyanis Edent sikerült 2-szer is megbántani. Na igen....egyik kapcsolat se tökéletes. Az én túláradó, tapasztalt múltam, az ő kevésbbé tapasztalt múltjával szemben sérti őt. Például, amikor a társaságban felvetődött a kérdés, hogy egy fogszabályzós lánynak, milyen korlátai vannak a szexuális életében, vagy hogy a "rágó" mennyire könnyen mosható ki a hajból.... Eden sejtette, hogy mindenre tudom a választ. Szóval a második ilyen elszólásom után, jobbnak láttam ha tartom a számat, majd később meg is beszéltük, hogy én mellőzöm a múltamat, jobb lesz ez így mindenkinek. Végtére is igaza volt, fel akartam vágni a haverjai előtt, meg megfelelni. De hát ez normális vagy nem????
Mindenesetre Prága jobban összehozott bennünket összességében. Annak ellenére, hogy hiába 3 fiúval söröztem Prága egy eldugott romkocsmájában, a német srácok még így is fel akartak szedni egy pia erejéig engem. Nem mondom hogy hízott nem hízott a májam:D De attól még jobban éreztem magam, hogy Eden mindezt rezzenéstelen arccal tűrte. Már a haverjai jobban izgultak miattam, maikor ő csak ennyit mondott nekik: Nagy lány már, meg tudja oldani!
Le a kalappal Eden előtt!!! :D

Carry

Hány pasi a sok pasi?

Hány pasi a sok pasi?

Egy téli borkóstolón részegen elköhögtem , hogy mikor veszítettem el a szüzességemet, hány évesen. A társaságban nagy csend lett, s részegen végül mindenkiből sikerült kiszedni az igazságot. S általános eredményként, na meg az évek tapasztalataiból öszelegózva azt kellett megállapítanom, hogy a pasik tényleg későn érő típusok. Ezt később Eden által elmondottak is igazolták, ahol a haverjai 90 százaléka 20 felett veszítette el a szüzességét, míg ez a lányoknál olyan 16-18 közé tendálható nagy átlagban. De hova siettünk annyira????
Emlékszem amikor megtörtént, az volt az első gondolatom, hogy huh túl vagyok rajta. a második, meg hogy igazán nem kellett volna elsietnem még a dolgot, pedig így is vagy fél évet várattam a srácot, s még valahol akkor se álltam rá készen. De az is lehet, hogy erre se lehet felkészülni kellően mint az élet más dolgaira sem!
Aztán gondolkoztam, s arra a következtetésre jutottam, hogy....kurvák lennénk??? akármennyire is törekszünk rá, hogy ne adjuk akárkinek oda magunkat, néha becsúszik egy komolynak vélt egy éjszakás, esetleg egy hercegnek tűnő varangyos béka, s mire az igazihoz érsz, már szégyenled a trófeáid számát megmondani. Míg a srácok többsége, mármint a normálisabbik fele, erősen titkolja mennyi az annyi, s általában ők meg azért, mert túl kevésnek titulálják a saját trófea gyűjteményüket.
Szóval van ez a megoldhatatlan képlet! A nő felé esik a kacsacsőr az esetek többségében. A pasi azon görcsöl, hogy ez ránézve milyen gáz, míg ennek a nő titkon borzasztóan örül. Viszont a nő meg rettentően szégyenli, hogy felé áll a matematikai kacsacsőr szája, de hogy erről a pasiknak mi lehet a véleménye fogalmam sincs.... De vajon lotyóknak tarthatnak minket? Mennyi az a szám, ahol már elgondolkodnak, vajon érdemes e velünk komoly kapcsolatba kezdeni?
Aztán ott a férfiak és a nők részéről a következő rettentően nyomasztó gondolat. Kivel volt eddig a legjobb a szex??? Ugye velem szívem??? Hát az fix, hogy a nőket ez a kérdéskör rettentően foglalkoztatja, s vélhetőleg ez egy olyan titok amit a hímnemű egyed lehet élete végéig magában tart, még ha mi is lennénk a tuti befutók.
Hogy a nőknek ki a legjobb az ágyban? Ez egyértelmű:) Akibe szerelmesek!!! De ha ebből több is volt??? Hát akkor általában az a személy akit a legközelebb éreztek lelkileg és testileg egyaránt magukhoz. Bár a pasiknak ezt a rejtvényt megfejteni lehetetlen :D Ez kb olyan titok, mint amit a Titanicos nyanya őrizgetett magában, amikor a hajó orrához állt és ledobta Jacknek a rubint láncát.:D
Na persze a fent említett definíciót, egy átmulatott alkohollal túlfűtött éjszaka szexuális élménye is felülírhatja, de hogy nem az volt a csaj legjobb numerája, CSAK JÓ, az is hot biztos :D Vagy én vagyok rosszul összerakva és túl romantikus típus vagyok :)

Carry

Amikor a test megadja magát....

Amikor a test megadja magát....

Sose zárkóztam el a gondolat elől, hogy épp testben épp lélek.De az utóbbi időben ismét ezt igazolja az élet. Az első igazi összefüggés áradat az első barátomnál ért, amikor is bújkálva tudtam vele találkozgatni, na hát nem is kicsit voltam állandóan beteg. Aztán ahogy a kapcsolatban úgy a peh sorozatnak is vége szakadt. Bár még ekkor nem igazán vettem észre az összefüggést lélek és test között.
A következő ilyen sokk Mr. Biggel való megismerkedésem folyománya volt. Mínusz 4-5 kiló és rengeteg betegség, valahogy így kezdődött a kapcsolatunk, s nem volt véletlen. Ugyanis ő már az elején közölte, hogy tartja az exével a kapcsolatot, aztán pedig szilveszterkor 1 hónapos járás után, hogy ő még nem tudja kimondani hogy szeretlek. A végére már úgy néztem ki mint egy botsáska, nyilván így a bacik és minden kutyaszar előbb megtalált. Talán a legbrutálisabb emlékem egy kalici vírus volt. 3-4 napi vívódás után épp hogy csak lábra bírtam állni, de nekem ott kellett lenni Mr. Big államvizsga után tartandó buliján. Mondanom se kell, aligha foglalkoztatta az állapotom, a haverjai jártak ki velem folyamatosan levegőzni, de még ez sem volt elég, hogy a legbrutálisabb tüszős mandula gyulladástól megmeneküljek. Ismét egy hétig nyomtam az ágyat!
Aztán volt még 3 évvel később egy ominózus házibuli. előtte rettentően felidegesített Mr. Big a múltjával, de nem akartam összeveszni vele, így hát magamba fojtottam ezeket a negatív gondolatokat. S a házibuli estéjére, már meg sem tudtam szólalni. Egy kissé szemfüles lány egyből rá is vágta, hogy biztos rengeteg ki nem mondott dolog motoszkál bennem. Míg Mr. Big annyit mondott erre: ugyan már csak megfázott. Ha tudta volna mennyire igaza volt annak a lánynak....
Az este közepére, valahol éjfél tájékára belázasodtam, nem is kicsit. Partizó emberekkel körülvéve ültem egy kanapén és szédültem, aztán odajött hozzám egy másik lány a társaságból, hogy csinálhat e nekem teát. De Mr. Big, mintha ügyet se vetett volna rá különösebben.
Talán egyszer volt amikor ténylegesen odafigyelt rám. Amikor külföldre ment kiküldetésbe, én meg rettegtem tőle. Körülbelül a kiküldetése előtt 1 héttel mentünk nagy bevásárlásra, amikor is...... Kaptam is egy olyan felfázást, hogy a bevásárló központból úgy kellett kocsival haza vinni, mert már nem tudtam megállni a lábamon. Akkor láttam félelmet a szemében, de nem tudom, hogy azt a helyzet vagy a személyem okozta e benne.
S most évekkel később ismét gyengének érzem magamat. Mínusz 4-5 kiló, épp hogy elérhetem az 52-őt, ami nálam már gázos kicsit, s itthon fekszem lázasan valami influenzás vacakkal. Pedig azt hittem már megerősödtem, már nem bánt senki és semmi, de tévedtem.
Rá kellett jönnöm hogy az utóbbi egy, másfél hónap annyira intenzív és gyors volt, hogy nem bírtam követni. Mr. Biggel való szakításom, Edennel való találkozásom, aztán Mr. Big levelei, anyám Eden által táplált ellenszenve, Mr. Big még mindig vissza nem adott lakás kulcsai, Edentől kapott lakáskulcs.Mindezt sírás nélkül, rezzenéstelen végig csinálni a munkahelyen és a családban.... Úgy látszik eddig bírtam erővel!
Sejtettem hogy idővel kifogyok az erőből, habár Eden mellet nem lesz félni valóm. De az események összesség  kikészített. S még tudom hogy sok küzdelem vár rám, anyám személyében, hogy meggyőzzem Edennel kapcsolatban. Így most kénytelen vagyok újból összeszedni magamat! Most már nem lesz hiábavaló kiállni valaki mellett akit szeretek, mert már nem egyedül leszek ebben a kapcsolatban!

Carry

Aranka néni majd megmondja....

Aranka néni majd megmondja....

Hát igen, bekövetkezett, amit már évek óta terveztem. A Pólusban van egy jósda, ahova már vagy két éve terveztem bejutni de mivel Mr. Big esetében 100%-ra tudtam mi lenne a kérdésemre a válasz, ezért végül sose tértem be. Egészen mostanáig!
Úgy gondoltam az önnön beteljesítő jóslatomnál nem kaphatok rosszabb választ, így összeszedve a gumibugyimat bementem. Mint egy igazi tökös csaj!
Hát...mit kell mondja az eleje eléggé érdekesre sikerült.... Sokat sírtam a múltban, hát mondom ez még stimmt is. Meg hogy mérges voltam rá, mármint Edenre??? Igen igen rá!!! Na nagyon nem Edenre voltam kihegyezve de mindegy. Ment tovább a mágia!!! Aztán a végén mondtam a nőnek, hogy Edennel alig járunk 1 hónapja körülbelül, szóval ő még nagyon friss, az előző miatt sírtam sokat. Ja ja igen most már mindent ért! Sejtettem :D Aztán amikor már Edenre koncentrált teljes mellszélességgel,  akkor a következőket mondta: nagyon intelligens értelmes és őszinte srác, aki valami olyat látott meg bennem, amit már azt hitte senkiben nem fog megtalálni. Voltak kapcsolatai, de valahogy egyik se volt az, amire ő vágyott igazán. aztán jöttem ÉN. Mhhh érdekes, az összes jelzővel egyet tudok érteni, de hogy mit lát bennem, arról speciel halvány fogalmam sincs.
Na de ment tovább a guruzás: van egy világos barna szőkés hajú srác aki most rettenetes önpusztításba kezdett, de ő eredendően is ilyen alkat. Mr. Big!!! Vissza akar majd térni az életedbe, de eszedbe se jusson, az eleje szép lenne, de megint az lenne mint ami a kapcsolatotok alatt!!! Mi van??? Hova akarna visszaérni!!??? Eden rettenetesen siet, összeköltözést lát!! Na anyukám ezt jól látod, erről már beszéltünk is:)
Valami nagyobb összeget ne izguljak, meg fogok kapni. Hát a pénz sose jön rosszul :) Ne siessetek annyira, hova rohantok, nektek még rengeteg dolgotok van egymással. Te fogod őt megpuhítani, mert most még kicsit nyers a modora. Mhhhh, a nyers modor kicsikét stimmel is... A nővérem... Nem nem csókolom olyanom nincsen!:D Na tovább mentünk.... van egy nő Eden életében aki hezitál hogy lépjen e felé, de én tudni fogok róla és nekm kell miatta majd aggódnom. Kapni fog egy munkalehetőséget, de ezt se fogja sokáig titkolni előlem. Elmondja és.... Na hát itt nem fejeződött be a sztori.Viszont azt stabilan állította, hogy nekünk össze kellett találkozni, hogy nagyon szépen indul ez a kapcsolat, ami hosszú távú lesz. Amikor arra kérdeztem rá, mégis mennyire hosszútávú, család gyerek stb? arra azt mondta jaj azt ő nem látja még!!! Na fasza hát pedig pont ez érdekel volna igazán :D
Aztán még valami olyasmire kérdezhettem rá, hogy anyámmal mi lesz a csízió. arra azt mondta mint minden rendes jósnő, hogy meg fog vele békélni. Na hát anyukám így legyen:D


Kikullogva a jósnőtől, kavarogtak bennem a gondolatok, mennyire volt hiteles, mire gondoljak... Aztán ahogy szép lassan leülepedett bennem a történet, kezdtem reálisabban gondolkodni és arra jutottam, hogy most se előrébb se hátrébb nem vagyok. Jósnő kipipálva, ezt is megéltük, Carry bakancslistáján plusz egy pipa :D

Carry

Carry a sarkára áll!!!

Carry a sarkára áll!!!

Míg régebben rettenetesen esendő voltam, addigra manapság már rettentően összeszedett régi mivoltomhoz képest. Így Mr. Bignek válaszolni tudtam a fel nem tett kérdéseire. Nézzétek és sírjatok :D

„Szia,

sajnalom, ha bantottalak dolgokkal, sosem volt szandekomban. Fura ezt hallani, hogy csupa rossz elmenyed van velem kapcsolatban, en azt gondolom, hogy nagyon jol megvoltunk es sok szep elmenyunk van. Remelem majd te is fogsz tudni inkabb ezekre emlekezni idovel...
Azt sosem ertettem, hogy miert ekkora problema, hogy van lany baratom. Nyilvan nem azert szakitottunk vele, mert szeretnenk meg egyutt lenni...
Persze, hogy ismertel, nem vagyok en egy akkora misztikum, csak ritkan es nehezen beszelek az erseimrol. De azt embert a tettei hatarozzak meg leginkabb, azt meg lathatja mindenki.
Nem tudom Jake miket mondott neked, kulonosebben nem is erdekel. Neked is ajanlom, hogy fenntartasokkal kezeld. Igen, van egy lany, akit kedvelek, de nem tortent semmi, es tobb, mint valoszinu, hogy nem is fog. Es most nem magyarazkodom, nincs is ra okom. Tovabbiakban is azt mondom, hogy ha valami erdekel velem kapcsolatban, akkor vedd a batorsagot es kerdezd meg tolem. Sose haraptam le a fejedet semmiert ha jol emlekszem.
Orulok, ha te tovabb akarsz lepni es kivanom, hogy legyel boldog.
A tanacsokat koszonom, tudom en is, hogy nagyjabol mi a gond velem, majd probalok valtozni/valtoztatni.”

VÁLASZ CARRYTŐL:

„Szia,

Nyilván van sok jó élmény is, de valljuk be őszintén én több érzelmet vittem mindig ebbe a kapcsolatban és egy idő után eléggé elbillent ez az érzelmi mérleg, vélhetőleg én most ezért gondolom azt amit. Amikor nem beszéltél bántottál néha a legtöbbet, nem véletlen mondtam. De már túl vagyok rajta.... és azt is tudom hogy nem akartál bántani!!!
Nem tudom mi hogy történt, ezzel a lánnyal kapcsolatban, de belegondolva a szakításunkba, ennek a lánynak akarsz esélyt adni és ezért lett vélhetőleg vége a mi kapcsolatunknak. A lánggal kapcsolatban igazad volt, de rettentő nehéz volt magamnak is beismerni, mert annyi energiát öltem ebbe a kapcsolatba, hogy bevallom nehéz volt elfogadni, hogy vége lesz. Bennem is rettentő sok volt a kétség, én is sejtettem hogy ez így nem jó. De nem volt merszem előbb lépni! Lehet már előbb el kellett volna egymást engednünk.... A megvoltunk az kevés egy igazán jó kapcsolathoz. Szóval te se fogod ezt megbánni hogy vége lett....és én sem!
Jaket igyekszem fenntartásokkal kezelni, ha te mondod... nem tudom, annyira ismerem mint amennyire. Amúgy meg sajnálnám ha pont én lennék aki egymás ellen hangol titeket!!! Szóval azért EZ ne álljon közétek. Pár hét és már téma se leszek egy kicsit sem. És megbeszéltem vele már, közös megegyezéssel, hogy RÓLAD többet nem beszélünk, ő mondta hogy nem akar belefolyni, én mondtam, hogy lehet nem akarok többet tudni.... szóval PONT.
Továbblépés.... hát ez érdekes dolog nagyon :D A szakításunk után találkoztam egy sráccal, akivel eléggé tempósan haladnak az események. Szakértők szerint: "jól egymásba gabalyodtunk"  Nagyon friss a dolog, de valahogy olyan érzésem van mintha ismerném már régebbről, pedig nem. Vagy lehet hogy csak azért gondolom ezt mert eléggé egy rugóra jár az agyunk...nem tudom. Majd meglátjuk mi alakul....”

S nem írt több levelet. Azt hiszem elvágtam az utolsó szálakat, mint részemről, mint részéről. Rettentően meglepődhetett rajta, hogy hiába ő szakított én már előrébb vagyok mint ő. S míg ő csak a hiányát érzékelte, barátnőim már a kapcsolat elleni kifogásaimat is. Vége lett, s hiába nem ő vele szakítottak, végül ő került ki a kapcsolat veszteseként. Fordult a kocka. De már nem érdekel! Nem akartam bosszút állni, csak lezárni a levelezést. Tudtam ha tovább levelezünk még barátok leszünk és én ezt nem akarom. Tisztába voltam azzal is, hogyha meggondolná évek múlva magát, akkor így ott lennék neki talonban. S ezt se akartam!!! Nem mellesleg ez már amúgy is lehetetlen lett volna, már nem tudnám ismét szeretni!!! Carry túllépet Mr.Bigen, Big meg még szerintem se tudja hogy hova tovább….

Már nem éreztem semmit a levelei olvasása közben, már nem akarom hogy megkeressen, nem tartozunk semmivel egymásnak s az összes kérdésre mindenki választ kaphatott, nem maradtak kérdések.

Carry

Egy szétszakadt elme vallomása

Egy szétszakadt elme vallomása

Azt hittem könnyebb lesz de nem!!!! Rettentő nehéz kétfelé koncentrálni!!! És minkét helyen helyt állni. S akkor még se család se barátok se meló….

Míg Edennel minden túl könnyen túl gyorsan halad, addig Big még mindig tisztázni szeretné magát. S fejben lejátszani a meccseket, nem könnyű. Emberként, normálisan helytállni!!!

Na de nézzük Edent vele mi a helyzet: A hétvégi költözzünk össze után rettentő pánik hangulat fogott el. Nem tudok mosni, nincs stabil, jól fizető állásom, nem éltem még soha együtt senkivel… legfőképpen meg hogy anyámék rettentően elleneznék a dolgot. Most mi legyen? Én mit akarok? Tényleg akarom ezt??? Vele együtt!!!???

A tegnapi vacsora során ki is buktak bennem a magammal szembeni kétségek: még életemben nem voltam saját kasszán, nem éltem együtt senkivel, nem tudok mosni magamra és az anyagiakat hogy oldjuk meg???

Ő csak mosolygó szemekkel annyit mondott, hogy ezeken ne aggódjak. Tudja mit vállal be velem!!! Aztán átmentünk Charlottékhoz J A kis házinyuluk úgy megkedvelte Edent, hogy csak pislogtam. Igaz nincs Peet nevű kutyája, de ez az egybe esés már megint ledöbbentett. Aztán ahogy néztem őket, hirtelen oda halucináltam, a nem létező „saját nyuszinkat”. Majd Charlotte megszólalt: „nektek is kéne egy saját nyuszi”. Aztán rémülten Edenre tekintettem és nagy mosolyra kerekedett a szája. (ő is szeretné).

Aztán egész este a combján pihent a kezem. Egyszerűen csak élveztem hogy vele vagyok. Majd hazafelé menet elgondolkodott egy pillanatig, s mikor ennek okára fény derült, hirtelen a „remélem nem lesz féltékeny állat” szóösszetétel jutott eszembe. Hisz minden pasit kiszúr aki engem egy kicsit is megnéz, de hál istennek csak viccesen szóvá teszi ezt és nem cirkuszol. Viszont amikor bekövetkezik a pillanat, mindig közelebb húz magához :D

Aztán eltelt egy két nap, s mondom unalmamban elkezdem nézni a szex és new york harmadik évadát. Hát azt hittem leesek az ágy széléről a döbbenettől a következő felismeréstől. Éppen Carry elmegy egy bútorboltba, amikor össze találkozik Edennel, akinek nagy szenvedélye a barkácsolás, de legfőképpen az asztalos szakma művelése. Hát mit ad Isten az én Edenemnek is ez a hobbija, ez már a kecó látogatás első 10percében szemet szúrt mikor megláttam azt a hatalmas és gyönyörű párizsi toron modellt amit saját kezűleg elemenként vágogatott és illesztgetett össze. Én meg még egy tisztességes papírcsákót se tudok hajtogatni. Hát mondom basszus ez már ez már aztán tényleg sok!!! Higgyétek el nem alakítom direkt úgy, sőt nem volt rajta a profilján: Eden vagyok , hobbim az asztalos mesterség űzése, esküszöm az égre, hogy a sors hozza ÍGY!!! A film tudom hogy előbb volt mint az én sztorim, de hát úgy látszik kedvet kapott az én sorsom a forgatáshoz.

Pláne, hogy Mr. Big még mindig tisztázni próbálja magát,s a levelével egyszerűen összezavar, hogy még mindig mit vár tőlem???? Hogy megbocsássak, vagy hogy talonban tarthasson???

Közben a szülői presszió még nehezebbé teszi az életemet és a munkahelyen se éppen habos az élet oldala…. Azt hiszem néha hogy legalább 4 felé fogok szakadni, ha nem csatolok le egy két ballasztot, mondjuk a szülőket és Mr. Biget!!!

Carry

A másik, az igazi Natasha

A másik, az igazi Natasha

Mr. Big levele után sikerült beszélnem a kinti kapcsolat tartómmal, aki szintén tudott ennek a levélnek a miértjéről. Na már most az számomra kiderült, hogy nem az exe jelentette a problémát, hanem egy kinti Natasha. Ugyanis meg nem erősített következtetéseim alapján kibújt a szög a zsákból, hogy egy közelebbi, szebb és jobb csajnál akar Mr. Big bepróbálkozni mint amilyen Carry. Ennek a hírére már megint kezdett elönteni a düh…. Hogy lehet valaki ennyire gerinctelen, hogy mikor rákérdezek, van e másik nő, aki miatt, akkor azt mondja hogy szó sincs róla!!!!

Már megbántam a válaszlevelem. Egy sort se kellett volna rá írnom, nehogy még  évi 1 e  mail váltást???!!! Igen, lehet fokozni az ő gerinctelenségét!!! S még ezek után minek magyarázkodott ez a gerinctelen seggfej???!!!

Rettenetes érzés 3 év után rájönni, hogy olyan mellett álltál ki, aki nem érdemelte meg. S még saját magadat is folyamatosan szembe kellett érte köpködnöd. Tudom kedves olvasó, ha ott van Eden miért foglalkozok Mr. Biggel. De 3 év fájdalmát nem lehet csak úgy bezsákolni, mint a tőle kapott plüss állatokat!!! Kétségtelenül se szeretet féle, se bánkódás a kapcsolat miatt nincs bennem!!! Ha győztesnek akarom kihozni magamat, akkor azt mondanám míg nekem lett kapcsolatom, nem is akármilyen, addig Ő, nem jött össze még mindig aki miatt szakított velem. De könyörgök ennyire nem tudok veszíteni????  Hogy nem sikerült meghódítani? Vagy hogy nem én mondtam ki az utolsó szót??? Ennyire nem tudok belenyugodni??? Talán ezért nem tudom elengedni olyan hamar a haragom??? Mert nem én győztem???

S vajon Eden meg fogja becsülni ha kiállok mellette teljes mellszélességgel? Megéri kockára tenni megint a gerincemet??? Pedig ő lenne az igazi társ!!! Csak nem tudom megint illúziókba ringatom magamat, vagy tényleg így van.

Carry

Mr. Big tisztázni akar….

Mr. Big tisztázni akar….

A pénteki kirohanásomat követően fülembe jutott a hír, miszerint nem érti miért lettem Natashára rettentő dühös és legfőképpen miért töröltem őt az életemből egy gombnyomással. A következő levél fogadott hétfő reggel az irodában:

„Szia,

tudom, hogy azt igertem, hogy nem kereslek, de ezt a ket dolgot most megis megirom.
Eloszor is, annyira azert gondolom ismersz, hogy tudd, hogy teljesen felesleges masokat kerdezni rolam, mert ugysem tudnak semmit. Ugyhogy, ha valami erdekel, akkor kerdezz engem.
Masodszor meg Natasha a baratom, se tobb, se kevesebb. Nem vagyunk egyutt, nem voltunk egyutt mar vagy 4 eve vagy hogy, es nem is leszunk egyutt. Igen, jon, meglatogat. Kb annyi lesz, hogy setalunk egyet, aztan elmegyunk egyet sorozni a tobbiekkel, aztan szepen elmegy aludni a hoteljebe, mert reggel koran megy is el. Ennyi.”

A szív verésem a helyén, semmi izgalom semmi gyomor görcs. Mintha csak egy spamet kaptam volna…. Már nem volt benne semmi fájó….

Én erre egy jó tartalmas levelet írtam neki vissza….:

„Szia,

Jól van, bevallom rettentően hamar felhúzott a kiírás és így utólag a kirohanásom eléggé butácska volt, viszont engem ez az Natashás dolog 3 kerek évig rettentően bántott, szóval azért annyira nem kell csodálkozni a történteken. Sokat gondolkoztam ezen a kapcsolat tartásos dolgon is, de bennem, mint ahogy azt anno érezted is rettentő sok sérelem az ami megmaradt ebből az egészből. Sokszor csak azzal is bántottál ha nem szóltál egy szót sem. Ezt azért már nagyrészt sikerült elengednem, még ha a péntek után nem is ez jött le neked. Próbálom helyére tenni a dolgokat, de nem megy 1-ről a kettőre. Bár azért jólesett a bocsánatkérés, mert érezted, hogy valami nem volt kerek.
Az hogy senki nem tud semmit rólad, az stimmt, meg hát ha tőled kérdezném se lennék okosabb :D Bevallom, így utólag jöttem rá, hogy én soha nem is ismertelek téged igazán... De úgy érzem te is csak egy bizonyos szeletet ismertél meg belőlem. Nincs is ezzel semmi baj, megpróbáltuk és vélhetőleg sokat tanultunk mindketten az esetből.
Hallottam hírét, hogy próbálsz te is továbblépni, más vizekre evezni, ahogy én is és mivel ennek a híre önmagában nem ütött szíven ezért esélyesnek tartom a péntekiekkel ellentétben, hogy valaha, két szót váltsunk e-mailben, csak talán még nem most! Még el kell ahhoz engednem a sérelmeket!!! S egy jó tanács: ha későbbiekben is ennyire távol tartod érzelmileg a másikat, akkor idővel akarva akaratlanul magad ellen fordítod a másikat. Azt is tudom, hogy te ilyen hallgatag vagy, nyilván nem akarsz másnak, meg legfőképpen magadnak rosszat, de idővel nagyon könnyen magad ellen fordíthatod a másikat a hallgatásoddal. Nyiss egy kicsit mások felé, bár tudom ez rettenetes dolog, mert a sérülés lehetőségét is magában hordja, viszont ha nem nyitsz akkor meg ott van a magány lehetősége. Én próbáltam anno segíteni, de ha te nem akarsz magadon segíteni akkor senki se fog tudni!!!

ui: Az áskálódásért meg most én kérek bocsánatot! Nagyon éretlen dolog volt tudom!”

Most már tisztának éreztem a bemocskolódott lelki ismeretemet. Mert mindig is unkultúrált dolognak tartottam a sértett fél részéről az olcsó áskálódásokat, de ha egyszerűen rettentő heves a természetem…mit volt mit tenni??? Viszont a leírtak igazak, már tényleg el tudtam engedni, s tényleg nem érdekes se Natasha se másmilyen nő, én már boldog vagyok mással…. :D A leglényegesebb dolog mégis az, hogy tanultam a hibáimból, na meg legfőképpen magamról, rettentő sokat. Sokat vétkeztem és vétettek ellenem, na de bakker emberek vagyunk!!! Már a péntek se bánt, kész elengedtem, már csak magamra vagyok dühös, amit magammal tettem. Az meg már ugyebár megint más tészta. A legfelemelőbb meg mégis csak az, hogy nem nagy szerelemként fogok rá emlékezni, hanem inkább mint egy olyan kapcsolat ahol rengeteget tanultam magamról, meg a saját határaimról, még ha fájdalmasan is.

Viszont azt a mai napig nem értem, miért volt neki ez olyan rettentő fontos hogy tisztázza magát.

Carry

ui: Erről csak egy dal jut eszembe: „Megbántottak most már nem bánom, nem számít és nem is sajnálom”- „Várom már az utam nincs mit vesztenem”

dráma dráma dráma

Dráma dráma dráma

Mint egy dráma hősnő próbálok túlverekedni az akadályokon, megtalálni az igazi szerelmet Hoszé Armandó oldalán, s kiiktatni a gonosz mostohát a képből. De hát nem véletlen mondtam már másoknak is, hogy anyámról szól az összes anyós vicc :D Hirtelen a Sreck jutott az eszemben, ahol szintén nem akarták a számukra nem kívánatos pasit elfogadni a családtagok, de végül meg megbékéltek a helyzettel. Remélem nálam is így alakul, vagy marad külföld!!! Na majd meglátjuk…. S a kamera forog tovább….

256. rész 1. part – dráma dráma dráma

Egy rettenetesen jó hétvégi koncert és Eden. Ha rá nézek reggelente, mindig mellette akarok ébredni, bár amit bedobott hétvégén azért az így egy hónap után majdnem Mirandát csinált belőlem.

„Mi lenne ha nyáron össze költöznénk…” Úgy érted mi ketten??? Mármint én és te???? Basszus évek óta erre várok, elköltözni, de biztos akarom, anyám mit szólna ehhez és vaterom???? De szeretem őt, mit mondjak erre, úr Isten az se tudom mit akarok!!!

Aztán hosszas tétovázás után, kb a következőket mondhattam : „ Huh tényleg??? Mikor pattant ki ez a gondolat a fejedből….??? Huh kicsit lesokkoltál vele nem mondom, de részemről oké, csak még szokni kell a gondolatot. Biztos vagy te ebben?”

Aztán még kb egy óra hosszáig a sokktól szólni se nagyon tudtam. Anyámmal mi lesz ?? :SSS

Hogy fogom ezt otthon beadni??? Ez volt a legnagyobb problémám. Aztán a „huh de keveset keresek” jött elő. Na meg a mocskos anyagiak. Hogy fogjuk megoldani???? Kavarogtak bennem a gondolatok...

De jó vele, akarom őt, próbáljuk meg!!! Ha most nem ugrok bele valószínű későbbiekben bánni fogom. Eddig minden olyan magától érthetődően alakult és akarjuk egymást, szóval csak nekem kell a szülői ellenszenvet félre tenni. Megfordult persze a fejemben, hogy mi van ha a túl nagy ellenszenv irányába, ami engem még jobban hozzá köt??? Mi van ha megint igaza van anyáméknak és csak szeretet hiányom van??? Aztán próbáltam likvidálni mindent és mindenkit a fejemből és csak a pillanatnak élni.

Aztán este a koncerten rá kellett jönni, hogy nekem Ő kell, mert jó vele, mert szeretem, s mert nehéz kimondani, de ő a másik felem. Ha elbukom, akkor a boldogságom is elbukhatom vele!!! S akkor lett világos számomra, hogy akármennyire is rettentő nehéz lesz, végig kell MAGAM és nem mások miatt csinálni ezt az egészet. Az ÉN boldogságom a tét!!! Márpedig anyám döntéseitől eddig még sose lettem boldogabb. Szóval most először nekem kell tudni mit akarok és a sarkamra állni.

Samanta szerinte ha nincs bennem kétely a sráccal kapcsolatban, akkor anyám miatt hülyeség lenne feladni. Viszont ha anyám ellenszenve elég ahhoz hogy szétválasszanak minket, akkor még se ő volt számomra a megfelelő. Bölcs szavak ezek ! :D

Carry

Ui: a mosást, főzést, takarítás nem árt elkezdenem gyakorolni :S

Aura kisugárzás és egyebek…

Aura kisugárzás és egyebek… (kissé megcsúszva kronológiailag, de összkép tekintetében lényeges elem 2012.02.16.)

Régebben rettentően lelkizős voltam, elég volt egy rossz megjegyzés és annyira a szívemre vettem, hogy sírógörcsöt kaptam. Aztán ez az évek folyamán nem igazán változott. Ha baj volt, akkor csak a sírás tudott megnyugtatni. Egészen mostanáig!

Mr. Biggel való szakításomnál egyszerűen képtelen voltam sírni, de arra is képtelen voltam, hogy teljes mélységében megéljem a szakítást.  S manapság már a munkahelyi lebaszást se tudom teljes mélységében átélni. Olyan vagyok mint egy érzékelten fadarab. Ezt mások úgy hívják erős vagy, megint mások meg azt, hogy kiégtél lelkileg.

Rettentően vágyom Edenre, aki most úgy érzem a lelki társam, s nem csak egy futó románc, de egyszerűen képtelen vagyok saját magam érzéketlenségétől elvonatkoztatni.

Valami így eltört bennem? De akkor miért nem vagyok képes kisírni magamból? Pengeélen táncolok és nem annyira érzem a súlyát mint kellene.

Egyvalamire viszont rettentően ugrok továbbra is, az a negatív kisugárzás. A munkahelyen, vagy otthon, de képtelen vagyok elviselni. Egyenesen szenvedek attól a kollégától aki velem szemben ül, bár most éjszaka sikerült vele valami kifejezetten erotikusat álmodnom…. Állítólag ez az álmokban a vele való konfliktus megoldását segíti. Hát semmi másra nem tudok következtetni, mivel hiába van szép kék szeme, ami nekem köztudottan  a gyengém, ha se emberileg se egyéb más tekintetben NEM…. Pláne mindig büdös cigi szaga van, ami szintén nem teszi számomra vonzóbbá:D

De ha a kollégám negatív aurája nem lenne elég, otthon megkapom a halálos csernobili sugárzás négyszeresét még, anyám személyében. Szóval most kissé otthontalannak érzem így magamat, hogy tulajdonképpen se otthon se a munkahelyemen nem érzem jól magam. Talán útközben, ha csak valami idióta nem akar a metrósínek közé lökni a tömegben, ahogy az csúcsidőben lenni szokás. Na de majd csak lesz ez még így sem!!! Fő a pozitív hozzáállás :D

Carry

Mr.Big gerinctelensége

Mr.Big gerinctelensége

Egy pénteki napon történt minden, már komolyan mondom el is felejtettem, de a technika csodáinak hála, ott fityegett a facebookon: Mr. Big-nek ma van a szülinapja. Hosszas tépelődés után Samanta unszolására, csak annyit írtam az üzenő falára, hogy „Boldog Szülinapot”, amikor is elkezdtem megnézegetni az adatlapját. Mhh közös máltás kép még fent. Mhhh és akkor ott villódzott az exe szülinapi üzenete:

„Dearest Mr. Big! :)

Legyen ma nagyon, nagyon boldog szuletesnapod, mulass, elvezd a napot, de fenyesitsd ki a lakkcipod, es tartalekolj az erovel, mert 16-an megyek, es duplan megunnepeljuk! :)
Isten eltessen sokaig!

Puszillak”

Meg hogy rohadjon meg ott ahol van!!!! Hát na akkor ennyit a gerincességről és hogy semmilyen más nő nincs a dologban. S hirtelen felindulásból Big fizikálisan is közel lévő haverjától érdeklődtem az események felől. A konklúzió a következő volt: senki nem tud semmit, csak annyit hogy 2 hétig depressziós volt a szakítást követően. Meg hogy a haverjának is 3 hét fázis késéssel jelentette be, hogy Carry már nincs. Na meg annyit tudtam meg, hogy ez a Natasha így is úgy is kiment volna hozzá, ha én vagyok vagy nem vagyok. De úgy gondolom így utólag, hogy legfőképpen inkább ha nem vagyok….

Rettenetesen mérges lettem Bigre. Most már a szeretet legapróbb jelét se tudom irányába tanúsítani. Ha nem viszik el a haverjai a kulcsait napokon belül, akkor úgy repül a csatornába hogy öröm lesz nézni. Aztán egy picit elgondolkodtam, hogy engem vajon miért is érdekel még mindig ő???? Mhhh…. Egyszerűen a bizalmam kihasználása és az önbecsülésemen elnyomott utolsó cigicsikk  volt az utolsó csepp a pohárban. Soha az életben nem fogok vele szóba állni, nem hogy barátian sörözgetni ha esetleg hazatérne külhonról!!!! Mégis mit képzelt!!! Már csak azt sajnálom, hogy nem volt bátorságom az utolsó szó jogán élni :S

Nem marad más hátra, mint töröltetni az ismerőseim listájáról, s tanulópénzként elkönyvelni a történteket. Tanulság: Soha ne bízz meg egy túl zárkózott, nem beszélek fazonba!!! És legfőképpen ne kezdj el vele járni!!!!

Samanta csak annyival tudott nyugtatni, hogy higgyem el „Natasha már rég kiesett a mózes kosárból”, magyarul a Mr. Big szülei nem fogják jó szemmel nézni a történteket ha megtudják. Én meg dühömben tettem is róla hogy megtudják, de legnagyobb meglepetésemre, Mr. Big mamája csak annyit mondott, hogy biztos nem arról van szó, amire én gondolok. Csak egy ártatlan baráti találkozóról. Hát a mobilom majdnem a Dunába landolt, na de mégse magamon töltsem ki a bosszúmat!!!! Mr. Bignek mindig mákja van :S

Carry

Big a következőt sorokkal kommentálta rá pár órás késéssel az írottakat: „Koszonom, igyekszem! Ne kene ennyit dolgozni! Ja, jo lesz mar talalkozni, meg ha csak par orara is. Jo szabit neked meg!”- bár óra alatt nem sok menetet lehet lezavarni :D

Para játékok

Para játékok

Reggel, amikor már épp szexistennőnek éreztem magamat az ágyban 1 órával munkakezdés előtt, hitelen Eden ismét befékezett. Mi van? Nem vagyok elég jó??? Erre a következő választ kaptam "nyikorog az ágy". Ohhh mondom basszus ki nem szarja le, hogy nyikorog az ágy, vagy hogy épp akkor áll meg  a ház előtt a szemetes autó!!!! Nem tudom hogy Eden múltja teszi őt ennyire görcsössé, vagy csak a magával szemben támasztott óriási elvárások, de egyszerűen képtelen kikapcsolni. elmondása szerint egyfolytában jár az agya. Lassan már kezdek kifogyni a női praktikákból és még nincs megoldás!! Talán le kéne itatnom egyszer de durván, vagy álmában rávetni magamat, bár ha még akkor is gondolkodik.....
Aztán hirtelen eszembe jutott, hogy tulajdonképpen még én se engedtem neki hogy OTT és ÚGY ahogy nekem jó ténykedjen, tehát valahol még én is feszült vagyok!!!! Aztán az is eszembe jutott hogy nem egész egy hónap után mégis mit várok, eddig leghamarabb (Eden előtt) 3 hét volt a limit és még akkor se volt jó nekem. Na itt persze már megint más lenne a szituáció, mert itt JÓ LENNE! Ha egyikünk se a saját maga korlátai között lenne, hanem úgy igazán sikerülne mindkettőnknek elengednie magát. Sikerül vajon áthidalni a problémát, vagy benne ragadunk a mókuskerékben???


Carry