A kezdetek....

A kezdetek...

Azt hiszem mindenkinek ismerős az az érzés, amikor úgy érzi, hogy talán VÉGRE megtalálta hosszas keresgélés után az Igazit. Lehet hogy nem szőke a haja, meg kék a szeme, a lovát még nem láttuk és a kastélyáról se tett említést, de mi mégis úgy érezzük, ennek így kellett történnie, ez a végzetünk. Ő a mi Ádámunk, Mr Big-ünk, vagy akárhogy is hívjákunk.

Először kissé félve közeledünk a kiválasztott díszhím felé, nehogy megint úgy járjunk mint legutóbb, amikor a boros üveget szorongatva Bridget Jonest megszégyenítő hangon üvöltöttük a csöpögős romantikus számokat.

Aztán, sajnos az esetek többségében néha rá kell jönnünk, hogy hiába csókolgatjuk a varangyot, abból nem királyfi, de az esetek többségében még lovag sem.

A blog célja olyan alapvető mars és vénusz közti különbségek, humoros és ironikus kifigurázása, amelyek minden nőt érintenek, foglalkoztatnak. Remélem szórakoztatónak találjátok majd a blogot és élményeitekkel majd színesítitek.


Üdvözlettel:
Carry és Samanta és Charlott

2012. február 6., hétfő

Az objektív döntés nevében


Az objektív döntés nevében

Hazudnék, ha azt mondanám nem fordul meg a fejemben az első találkozás emléke…azok a barna szempárok. Kékszem párti vagyok, de ebben az esetben igazán tudnék kivételt tenni. De mivel a múltban túl gyorsan hoztam döntéseket, ezért most lassítani próbálok és „objektív maradni”, ugyan is még van egy potenciális jelölt, akivel nem tudom milyen lesz az első találkozás, na meg ott van még az országos hírnévnek örvendő mester cukrászom, akit megesz az ideg ,mert  nem nedvesedett be a bugyim a karrierjétől. A karrierista pasikból elég!
Viszont elég nehéz úgy lassítani, hogy tudod, a többi játékos vélhetőleg egy kapura játszik. Pláne, hogy T nagy érdeklődést mutat irányomba még a találkozást követően is! Már majdnem áthúzta az időbeosztásomat, a randik szervezésének terén T, azzal hogy még csak pénteken találkoztunk, de már vasárnap moziba hívott volna, amikor is kissé lebetegedtem. Huh pont jókor jött és még hazudnom se kell, meg különben is 20 cm-es hóban nehézkes bekutyázni a városba.J Amúgy meg  akarok esélyt adni a másik potenciális pasi jelöltemnek, nehogy egy nagy barna szempár miatt meggondolatlan döntést hozzak, s különben is, ami elérhetetlen az értékesebb, ami mindig kéznél van azt meg eltapossák, lásd engem J Szóval a múlt hibáiból okulva, többé próbálok nem mindig elérhető lenni. Akármennyire is meg fogok valakit kedvelni. És igen is lehelje ki a lelkét a küszöbön ha akar valamit. Úgy látszik akár tetszik akár nem ebben konzervatív szeretnék maradni.  Pláne egy olyan kapcsolat után, ahol tulajdonképpen én udvaroltam.
Na de a lényeg. Szembe ötlött egy eddig számomra ismeretlen probléma kör, az infók szeparálása és elkülönítése hímpéldányonként. Míg régebben, egy találkozó után megnyomhattam a delet gombot, most már a találkozók előtt annyi infót adnak magukról, hogy minden egyes randi előtt kénytelen leszek átolvasni az általunk írkál leveleket és jegyzetelni, mert hát már én se vagyok 18 és erős memóriavesztésben szenvedek, mint az 50 első randiban, az új infó nehezen jön át , s az újonnan jött derékfájásom is csak azt igazolja, hogy kezdek hervadni, tehát vagy most vagy soha! Na meg , hogy ők mit tudnak eddig rólam, ennyi infótól meg lassan bootolnom kell! :) Csak össze ne keverjem a neveket, mert annál vércikibb már aztán tényleg nincs !

Carry

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése